Ha végre megfognád a kezem....

Kémia óra

Nem tudok koncentrálni kémia órán. Próbálok, de egyszerűen nem megy. Folyton azon kattogok hogy miért érdemeltem ezt? Mit tettem? Megbántottam? Oké, hogy szakítottunk, de ennyire nem lehet kegyetlen, és szívtelen. Tudta hogy nagyon szeretem, tudja hogy nagyon hiányzik és letilt... ez annyira fáj. Nem is tudom mit érzek. Haragot? Dühöt? Fájdalmat? Csalódást? Szomorúságot? Vagy esetleg felszabadultságot, hogy mostantól nincsenek hozzá kötve a szükségleteim.

Felemelem a fejem, és körbe nézek az osztályban. Mindenki annyira boldognak tűnik. Nem tűnnek olyannak mint akiket MOST TILTOTT LE AZ EXE.

Például ott van az Anna, a vörös hajú lány (innen jegyeztem meg) egész jól kijön az idióta Károllyal. Nem kiabálom el de, összeillenek

Plusz... ha már a shippeknél tartunk, a Milán meg az Ádám egészen cukik együtt. Közben ott a Bori, aki valószínűleg bejön a Milánnak.

A Zsolti, az a fura gyerek aki folyton beszél mostanában mindig azzal a barna hajú lánnyal van. Hogy is hívják? Asszem Zsófi.

- Te nem akarod írni?

Megáll a szívem. A kémia tanárnő áll mellettem, és az üres füzetemet nézi. Remegve nézek rá, és úgy érzem hogy ez a vég

- Sajnálom Tanárnő... épp nagyon figyeltem- bravó Simon. Még egy eszméletlenül rossz kifogás

A tanárnő közelebb lép, és visszalapoz egyet a füzetemben. Oda már mindent leirtam. Nem nagyon hagytam ki sok mindent. Ránézek a táblára, tulajdonképpen csak 2 mondat amit nem írtam le. Hála a jó égnek hogy a tanárnő sokat pofázik. Én bocsánatot kérek, aztán a kezembe veszem a ceruzám, és gyorsan lefirkantom a maradék részt.
A tanár tart egy 10 perces monológot arról hogy miért kell mindent leirni de miért nem kell leirni mer akkor meg senki nem tud figyelni. Halálom

Csengő után beállok a büfé sorába, venni magamnak valami kaját, mert kilyukad a gyomrom. Közben folyton azon agyalok hogy miért tette ezt az életem egyetlen szerelme. Hiszen annyira boldogok voltunk! Annyira szerelmesek, és cukik!!! Együtt voltunk moziban, kajálni, egymásnál aludtunk, medencéztünk, kiverte nekem a sulivécében, csónakáztunk, fagyit ettünk, koncertkre mentünk, minden olyan tökéletes volt.
És egy helyre vettek fel minket!!! Aztán jött az a hirtelen ötlete hogy elköltözik egy teljesen másik városba. Zalán azt mondta hogy egy csaj miatt ment el.
Nem tudja...
Nem tudja hogy együtt voltunk. Attila senkinek nem akarta elmondani. Azt mondta hogy "az én titkom vagy Simon és nem adlak másnak" Kicsit mindig bántott ez a sok titok, mindenki előtt. De Őérte megtettem. Őérte bármit megteszek. És mit kapok azért a sok szeretetért amit tőlem kapot? Egy tiltást.
Ekkor egy hangot hallok meg magam mellett

- Simon... tudok rólad és Attiláról

_________________________________________
Stjzmn