Ha végre megfognád a kezem....

A csel

November 18.

Ahogy belépek a mekibe, brutális deja vu tör rám. És ahogy meglátom a leghátsó hasztalnál Barnabást még nagyobb. Mintha tegnap lett volna, hogy itt ba.. kajáltam Attilával. De szerencsére ő most nincs itt... nem mintha Barna annyival jobb lenne. Reménykedtem benne amúgy hogy ő az igazi. Próbáltam magammal elhiteni, de belül mélyen tudtam, hogy ez nem igaz. Barna sem akar tőlem többet csak a testemet. Ahogy Attila is. Ekkor eszembe jut az az egoista barom... Domonkos. Ahogy az arca felrémlik előttem, hirtelen megérzem a csókját az ajkamon, amit a fiú öltözőben tett meg. Soha nem éreztem annál felemelőbb, annál csodálatosabb érzést. És aztán ő nem szólt hozzám, majd jött Barnabás és... és minden olyan gyorsan történt. Kikerült a videó, Domonkos bevallotta, hogy ő is meleg, most pedig Barnával mekizek.

És még csak 3 hónapja járok suliba.

- Simon, baba, nem ülsz le?

Baba... baba... így hívott Attila is. Hirtelen egy nagyon rossz érzés fog el, ahogy helyet foglalok a Barnával szembeni széken.

- Szia- köszönök

Barnabás közelebb hajol.

- Már éhezem rád kiskutya.

Nyelek egyet, és ökölbe szorítom a kezem. Nem. Többször nem. Csak azért sem.

- Ez most akkor egy randi?- bököm ki amin agyalok, és reménykedek hogy a válasz "igen" lesz. És akkor még talán meg tudom menteni ezt a kapcsolatot.

Barna viszont csak felnevet.

- Dehogy randi. Csak a lábam között már viszketek.

Lehunyom a szemem. Nem igaz. Valaki segítsen.

- Á Simon, itt vagytok. Van még hely melletted?

A szörnyen ismerős hangra felkapom a fejem. És ledermedek. Mozdulni sem tudok. Attila áll előttem. Teljes valójában. A sokktól csak annyit tudok csinálni, hogy odébb csúszok, és ahogy az exem leül feltűnik mögötte még egy alak. És ekkor minden problémám eltűnik. Domonkos az. Zavartan ácsorog, majd Barnabás mellett foglal helyet.

- Sziasztok- motyogom, miután realizálódik a szörnyen kinos helyzet

Domonkos nem tud Barnáról, csak Attiláról. Egyáltalán mit keresnek itt? Ez nem lehet véletlen. Hacsak....

Barna és Attila lepacsiznak, majd felém fordulnak.

És ekkor összeáll a kép. Ez az egész meg volt tervezve. Ijedten nézek Domonkosra, akin látszik hogy nem tudja mi történik.

- Hogyhogy itt vagytok?- kérdezem, de a hangom már remegni kezd

- Tudod Simon, rossz kisfiú voltál az elmúlt időben- kezdi - tudok a csókról Domóval, tudok a baszásaitokról Barnával, és mostmár mindenki tud a baszásodról velem.

A mondat hallatán könnyek gyűlnek a szememben, és Domonkosra nézek, aki lehajta a fejét. Most tudta meg Barnabást. És nem hiszem, hogy örül neki. De miért...?

- Ehhez semmi közötök nem volt...- motyogom

- Ó dehogynem volt, te kis ribanc. Mind a hármunkkal kúrtál, vagy kúrni akarsz - bökött a fejével Domonkosra- szóval van közünk. A videó... gondolom kíváncsi vagy miért küldtem szét. Nos azért, mert nem maradtál az enyém.

- Szakítottunk- sziszegem - és Barnával voltam, őt miért nem baszogatod?

- Barna jófej, és ő nem szeret téged, csak szexjátéknak használ. Visszatérve a témára. Tudok MINDENT Simon. Ne tudd meg honnan, csak tudok. A kezemben van a hírneved, a barátaid, az hogy mennyire szeretnek az emberek. Én már nem járok oda, rólam hihetnek amit akarnak, de te még ott poshadsz 3 évig. Azt akarod hogy kikerüljön minden mocskos dolgod? Illetve a kis buzipajtásodé, Domonkosé?

- Miért csináljátok ezt?- kérdezem a sírás szélén állva.

- Hogy miért? Mert egy ribanc vagy. És, hogy nehogy elmondj Barnáról semmi szentségtelen dolgot bárminek. Szóval itt az alku. Megteszel bármit nekem és Barninak, vagy Domonkos titkai napvilágot látnak.

Az említett fiúra kapom a fejem. És ahogy nézem őt, rájövök, hogy soha nem volt más. Nem volt Attila, nem volt Barna. Csakis ő volt. Mindig is ő volt. De nem ez a legmegfelelőbb pillanat, hogy erre rájöjjek. Választanom kell a saját magam és közte.
Jézusom úgy érzem magam mint egy filmben, vagy, mint egy elbaszott wattpad sztoriban. Hirtelen a koncertrajzóra, a bioszos kirándulás, a közös GTA, vagy az irodalom puskázások olyan távolinak tűnnek. Ahogy itt ülök, és választok, csak az jár a fejemben, miért pont én? Miért pont velem történnek ezek? Egyáltalán mi ez? Két teljesen korombeli srác engem fenyeget? Ne már... nem lehet ennyire gyenge.
Már épp készültem volna kiállni magamért, amikor Domonkos szólal meg

- Rohadjok meg- mondja ki

Hirtelen mindenki odakapja a fejét.

Domonkos viszont nem szív vissza semmit.

- Mégis mi a faszt képzeltek magatokról? Megerőszakoljátok, aztán még nektek áll feljebb? Attila, te hónapok kihagyása után pont itt tetted magadévá, majd utána rá se írtál. Barna te, most, mint kiderült, csak játéknak használod őt. És TI akartok ítélkezni felette? Semmi rosszat nem tett. Csak egy 14 éves gyerek. Ahogy ti is, és én is. Ne játszátok itt a menőt, nem egy filmben vagyunk. Ti nem fogadjátok el saját magatokat, ezt pedig egy olyanon vezetitek le aki igen. Vagy nevezhetem szimplán kisfasz-kompenzálásnak. Simon egy csodálatos ember, aki egyikőtöknek se ártott soha. És tudjátok mit? Igen, az egész osztály fiú részlege látta, és tud a videóról. És képzeljétek. Senki nem ítéli el, senki nem nevét rajta. Tegnap én is gyáva voltam és visszakozni akartam, de már látom hogy semmi értelme. És ti.. Attila és Barnabás. Nem csak nektek vannak információitok Simonról- Domo a telefonján mutat valamit a két fiúnak, akik ettől láthatóan megíjednek- szóval igy fenyegessétek Simont. Szedjétek le a videót, különben Barna, ez a dolog rólad is kikerül a világhálóra. ÉS HA MÉG EGYSZER VALAMELYIKŐTÖK KEZET MER EMELNI A FIÚRA AKIT SZERETEK, ANNAK ELTÖRÖM VALAMIJÉT!

Halálos csend áll be. Barna és Attila vérig sértve és porig alázva megy ki a mekiből, én pedig ott ülök, és Domonkosra nézek. Teljesen le vagyok sokkolva. A fiú, akit év elején annyira utáltam, most kiállt mellettem. Kiállt és azt mondta szeret. Azt mondta szeret... ő is szeret engem. De ahogy Domonkost nézem, (aki még mindig az ajtóra bámul), látom, hogy a kezei ökölbe vannak szorítva, és a szeme könnyes. Annyi nehézséget és fájdalmat okoztam már neki. Ha most elmondanám, hogy ugyanígy érzek... azzal tönkretehetném az életét, hiszen vallásos családban nőtt fel. Nem érdemli meg ezt a sok problémát ami a melegséggel jár. Szeretem és meg akarom védeni. Szeretem, ezért teszem azt, amit most teszek.

- Sajnálom Domonkos de... én nem érzek ugyanígy

_________________________________________
Stjzmn
Sajnálom, tényleg nagyon, de szeretem kínozni a szereplőket! Puszi!