THE GIR-L (befejezett)

12. Fejezet

- Hát épp ez az, Ella figyelmeztetett... - letörlöm könnyeim. - Mondta, hogy nem lesz könnyű menet.

- Ella? Mikor?

- Mikor vacsizni mentünk. Mondta, hogy nem lesz könnyű menet, de nem hittem, hogy ennyire...

- East valóban nehéz eset. De ha kibírod...

- Már ha ki fogom - kifújom az orrom. Saw biccent egyet.

- Nehéz lesz, de most megmondom a megoldást.

Kicsatolja az övét és felém fordul.

- Számodra most jó kedv kell, és azt bent tudom elérni, hogy így legyen - mutat a nagy épületre. Gyanakvón nézek rá.

- Hova hoztál?

- Nem egyértelmű? Egy szép napsütötte napon mi jobb, mint a víz? - sejtelmes pillantásaim miatt elmosolyodik. - Aquawordbe hoztalak, csacsi lány.

Micsoda? Engem? Nem is tudom, mikor voltam utoljára vízben. Talán akkor, amikor apu még élt. Hitetlen tekintetem miatt Sawyer kirángat az autóból, majd betessékel az aulába, ahol a jegyek megvétele után, elindul az öltözők felé.

- D-de Sawyer, nem hoztam bikinit! Nem fog ez így menni! - már fordulnék sarkon, de megragadja a grabancom. Megfordít, mikor szemben vagyok a standdal, majd közvetlen az arcom mellől hallom meg hangját. Illata akaratlanul benne marad az orromban.

- Onnan veszünk neked bikinit.

- Nincs pénzem.

- Nekem van.

- Sawyer, nem kell! Meg vagyok tényleg! - hiába ellenkezem, azért is oda rángat a standhoz.

- Válassz! - nem akarok. Nem fogok. - Akkor én választok... - nem török meg, nem fogok. Sawyer rámutat egy olyanra, ami alig takarná a mellbimbóimat és egy falat tanga jár hozzá. Képtelen vagyok ezt hagyni.

- Sawyer! - rá csapok karjára.

- De aranyos egy pár vagytok! - az eladó néni szinte sugárzik a boldogságtól. Nem tudom lehet attól, hogy Sawyer egy helyes fiú és mert vonzza a vásárlókat - mielőtt ide álltunk volna nem is kellett sorba állnunk, most meg kezd kígyózni a sor.

- Nem, mi nem vagyunk egy pár! - Sawyer nevetve legyint egyet.

- Pedig jó szemem van hozzá kisfiam! Egymáshoz illetek... - felpillantok Sawra, majdnem elnevetem magam, látom ő is így van vele.

- Azt kéri?

- Nem, nem, kizárt - mondom azonnal. Egy fekete egybe ruhára mutatok, aminek az alját mint egy kis szoknya, eltakarja a fenék részét. - Azt kérném.

Sawyer az orra alatt nevetni kezd. Finoman oldalba bökök, ám mikor meghallom mennyibe került, egyből másikat választanék de Saw nem enged, megvette nekem azért is.

- Indulás az öltözőbe, 5 perc múlva itt.

Biccentek.

Nem tart sokáig amíg átveszem a ruháim, az inkább hogy felkössem a hajam. Nehezen bírom felkötni mert annyi van belőle, plusz néhány kisebb tincs kisebb mint a hajam eredeti hossza, így azokat nem bírtam felkötni a fejem búbjára.

Mikor kilépek az öltözőből nagyon meztelennek érzem magam, kicsit kényelmetlen is nekem a helyzet. Elvégre mit keresek itt én, Sawyerrel? Oké, fel akar vidítani és szeretné ha kitartó lennék, de mi van ha ezért pletykálni fognak rólunk? Hiszen biztos látták ahogy elhajtunk a kocsival.

- Wow. Nem csodálom, hogy Easton oda van érted.

- Ezt hogy érted? - zavartan csavarom magam köré karjaim, takarni próbálva magamat. Ez nincs rendjén. Sawyer Easton testvére, és nincs rendjén, hogy én vele vagyok itt és nem azzal az idiótával... de eszembe jutnak a mai nap történtek. A fájdalom ismét átjárja testem.