This Is Us

~ 14. fejezet ~

Mark Masa

.
.
.

Vee Vivis - 5 héttel ezelőtt

Anyával és apával. A képeket a barátom csinálta. - Mark Masa társaságában

4144 kedvelés, 3366 komment, 4101 megosztás

.
.
.

Azt a képet töltötte fel, amit akkor csináltam, amikor a diplomaosztó után befejeztük a vacsorát, és P'Vee megölelte az anyukáját, az apukája átkarolta őket, P'Yoo pedig puszit adott az anyukájának. A kommenteket olvastam.

.
.
.

YiWa: Vee állandóan a családjával kérkedik.

Lee: Már csak én hiányzom P'Yoo mellől.

Tee: Anya mellett akarok állni, mint P'Yoo felesége.

Pan: Bárcsak egy tál Tom Yum lehetnék, akkor P'Yoo felfalhatna.

Kamphan: Nem értem. Ki csinálta a képet?

Bar Sarawut: Kedves család.

Fuse: Érdekes, egyikük sem válaszol a kommentekre.

Kla: Adni akarok egy puszit anyának.

Yoo: Kla, az anyámról beszélsz.

Thewphai: Meg akarom tanítani P'Mark-ot fényképezni.

Vee Vivis: Felejtsd el. Mark az én feleségem.

Dew Dely: Bárcsak velük ehetnék...

Pond: P'Dew, az oldalad bajban lesz ezek nélkül a képek nélkül.

.
.
.

Felnevettem P'Pond kommentjén. P'Dew már nem tud majd utánunk kémkedni. P'Vee felém fordult, úgyhogy megmutattam neki, mi volt ilyen vicces. Úgy tűnt, mintha mondani akarna valamit, de végül csak egy nagyot sóhajtott.

- Mi a baj? - kérdeztem gyengéden.

- Nagyon fogok neked hiányozni. Már most a képeimet nézegeted.

- Persze hogy máris hiányzol. - már órák óta úton vagyunk. Nagyon messze lesz tőlem. Jól kell beosztanunk az időnket, hogy láthassuk egymást. Bele fogok bolondulni a hiányába. A testi szükségleteimről nem is beszélve.

- Ne duzzogj. - megsimogatta a fejemet.

- Nem duzzogok. - ezen persze elnevette magát.

- Akkor mit csinálsz? - megsimította az arcomat.

- Hagyd abba. Koncentrálj a vezetésre.

Chonburi volt az úticélunk. Nagyon eltávolodtunk a közös életünktől.

Egy másik tartomány, más közeggel. P'Vee dolgozni fog, és új embereket ismer majd meg. Sokat kell tanulnia, és rengeteg kihívás vár rá, de éppen ezért fogadta el ezt az állást. Most már nem csak a tanulásról szólt az élete. Nem jöhet haza, mint az egyetem után, mert ezentúl itt fog élni. Nélkülem.

Hogy meddig fog itt maradni? Azt nem tudom.

- Miért vágsz ilyen arcot?

Nem tudtam, hogy mit válaszoljak erre. Nem láttam magamat kívülről. Csak abban voltam biztos, hogy nem vártam a hétfőt. Akkor kell hazamennem.

- Mark...

- Mi az? - megrázta a fejét.

- Ne csináld ezt, vagy visszafordulok. - mélyen legbelül pontosan ezt akartam. Hogy hazajöjjön velem. De már nem vagyok gyerek. Nem mondhattam ki hangosan.