𝑃𝑖𝑎𝑛𝑜 •𝐓𝐚𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤•

ʚ𝑓𝑜𝑢𝑟𝑡𝑒𝑒𝑛ɞ

- Na, basszus!- szólal meg mellettem legjobb barátom, ugyanis arra jöttünk be, hogy szinte már tele van a terem. És hozzá tenném, hogy korán jöttünk.
- El késtünk volna?- dehogyis barátom.

Csak annyi, hogy a lovagainknak sok rajongójuk van. Baszki nehogy féltékeny rohamaim legyenek a közel jövőben!

- Gyere, keressünk valami jó helyet.- kapok karja után és el indulunk helyet keresni.

Az emberek nagyrésze már elfoglalta a helyét, és most mi Jiminnel eléggé zavarjuk őket, hogy betolakodunk a sorba. De ez kicsit sem érdekelt minket, így meg is találtunk két jó helyet nem messze a pályától.

A fiúk még nincsenek a pályán, gondolom még készülődnek. Bár nem tudom, hogy a kosarasok miket szoktak csinálni, de nem is ez a lényeg.

Nagyon várom már, hogy lássam Jungkookiet játszani. Biztos nagyon ügyes, és irtó dögös is. Kíváncsi vagyok arra is, hogy hogyan fog viselkedni. Vajon rám fog nézni? Vagy csak úgy fog tenni végig, mintha itt sem lennék?

Őszintén szólva, nem tudom.

Nem tudom mit várjak el egy hét után. Tudja, hogy nem szeretném, ha ezt köztünk bárki is megtudná, szóval olyan nyíltan úgysem viselkedhet. De, azért jól esne, ha lopva rám pillantana.

Csak egy pillantás és egy aprócska mosoly. Ennyire van szükségem, hogy a gondolataim megbékéljenek.

Az, hogy titokban kell tartanunk ezt az egészet csak fokozza a feszültséget, ráadásul fiúk is vagyunk. De ettől olyan izgalmas és szenvedélyes az egész.

- Héj, Tae!?- Jimin erőteljes hangja és rángatása hozott vissza a világra gondolataimból.
- Yugyeom neked integet.- mutat a pálya felé, ahol az említett mosolyogva integetett nekem.

Amint rá néztem el indult felém, amit én csak értetlenül végig néztem.

Mit akarhat, Jungkook csapattársa?

- Sziasztok~ - köszön nekünk kedvesen mosolyogva, amit mi ketten szintén kedvesen viszonoztunk.
- Jó helyet fogtatok ki, innen teljesen rá láttok a pályára.- kezdeményez beszélgetést.

Tudja, hogy mi van köztünk, Jungkookkal. Csak a csapat tudja és, Jimin.

- Nagy a tömeg.- vág rá egyből valamit drága barátom. Szája sarka már felfelé görbült, ilyenkor már flörtölni akar.

Ahány jó palit lát ez az idióta annyival kavarna.

- Nos, igen.- száll be a szőke játékába egy büszke fél mosollyal az arcán.
- Van egy pár rajongó.- vágja még be ezt is, nehogy az egoja megsérüljön. De nem hagyott barátomnak időt válaszra, mert rám pillantott.
- Amúgy, Taehyung.- szólít meg, mire én egyből rá is nézek.
- Azt mondta valaki, hogy ezt adjam át neked.- nyúl a zsebébe és egy fehér kis papírt vesz ki onnan, majd oda tartva kezét, mintha csak kezet szeretne fogni velen át adja nekem a kis papír darabot.

Amint átadta egy mindent tudó pillantással illetett, majd el köszönt, Jimintől külön is, és vissza vonult hátra a csapathoz.

Barátommal értetlenül egymásra pillantottunk, majd a papírra intett, hogy nézzem meg. Nem is kellett kétszer mondania, egyből oda figyeltem.

Egy üzenet volt rá írva.

Ez állt benne;

Gyere az öltözőbe7:40-kor.
Itt várlak kis tigris.

Nem volt hosszú, se sokat mondó, de én csak ennyitől lefagytam. A szívem felpörgött és az arcom felforrósodott. Üzent nekem az egyik barátján keresztül.