|Summer|
a szájának a színe.
ahogy megcsókolt, akkor az mindig olyan érzés volt, mintha vége lenne a világnak. mindig sürgető, és szenvedélyes volt. miközben csókolt, úgy húzott, és ölelt magához, mintha az élete múlna rajta. néha megijedtem, hogy talán valami baj van, de miután elhúzódtunk egymástól, Ő csak szégyenlősen vigyorgott rám, majd visszahúzott az ölelésébe. ezt mindig valami olyasmi követte, hogy mondtam neki valamit, mint például:
'te pöcs.'
mire ő csak elnevette magát, és még jobban átölelt.
akárhányszor a gitárján játszott a szobánkban, nem tudom miért, de egyszerűen képtelen voltam levenni a tekintetemet az arcáról. volt valami különleges abban, ahogy az érzelmek átsuhantak az arcán, miközben énekelt. ami miatt nem tudtam nem Őt nézni.
emlékszem, amikor először énekelt nekem. nagyon szégyenlős volt, és próbálta rejtegetni az arcán megjelenő érzelmeket, de nem sokáig sikerült neki. a dal végén, a szemei bekönnyesedtek, és nehezen vette a levegőt.
egy gyönyörű átdolgozását énekelte a Nickelback Lullaby című számának.
emlékszem, hogy felálltam, és odaléptem hozzá a kanapéhoz, az anyukájáék házában, majd kivettem a gitárt a kezéből, visszaraktam az állványára, és lehajoltam hozzá, hogy gyengéden megcsókoljam.
valamiért a dal miatt, és ahogyan azt elénekelte, egyszerűen csak vágytam a csókjára, és arra, hogy átöleljen. ilyenkor még csak 3 hónapja jártunk, de egyikőnk sem mondta ki, azt a bizonyos szót.
elhúzódtam tőle a csók után, Ő pedig felpillantott rám, és láttam a szemeiben a szeretetet, és imádatot. ekkor esett csak le, hogy az a dal biztos nagyon sokat jelent neki, mert egy könnycsepp folyt végig az arcán.
leültem mellé a kanapéra, és az ujjaimat rákulcsoltam az övéire. mielőtt még lett volna lehetőségem bármit is mondani, elengedte a kezemet, majd hirtelen az ölébe húzott, így én a lábai között ültem, vele szembe. az arca nagyon közel volt az enyémhez. egyik kezemmel óvatosan simogattam fel-le kissé borostás arcát.
'Michael Clifford, reménytelenül beléd szerettem.' mosolyogtam rá félénken, mire Ő hirtelen lefagyott a döbbenettől. de utána rögtön odahúzott magához, a tarkómnál fogva, és szenvedélyesen megcsókolt, én pedig nem tehettem róla, de belemosolyogtam a csókunkba.
'én is szerelmes vagyok beléd, te kis buta!' nevetett fel halkan, mielőtt újra megcsókolt volna.
