Lebuktatok (Szünetel)

12. rész

-Szia Elena! -üdvözölt a barnaság. Felkapva fejemet ámultam el az előttem álló fiú látványától és hirtelen megszólalni se tudtam annyira meglepődtem jelenlététől. -Hát igen, általában ezt a reakciót szoktam kiváltani a lányokból. -nevetett fel halkan.
-Szia Niall! Ne légy ilyen öntelt. -morogtam.
-Jaj, ne tagadd, hogy bejövök neked.
-Niall! -szóltam rá.
-Jól van na, bocsi. Amúgy mit keresel itt? -kérdezte.
-Ha nem tévedek ez egy étterem, szóval vacsorázok?
-Egyedül? -kérdezett vissza.
-Ami azt illeti randim lett volna, de lemondta..... És te?
-Dettó. -vakargatta a takóját kínjában. -Mit szólnál, ha együtt vacsiznánk?
-Miért is ne?-rántottam vállat. -Foglalj helyet. -mutattam a velem szemben lévő székre.

Egyszer találkoztam csak Niallval amióta Louisnál lakom és hát nem igazán lopta be magát a szívembe és azt hiszem ő sem igazán kedvelt meg engem. Kicsit ellenszenves volt a légkör, de ahogy telt az idő úgy változott ez az ellenszenv valami mássá. Valami megmagyarázhatatlan dologgá. Fogalmam sincs mégis mi indult el bennem, de még soha nem éreztem ilyet. Azt hiszem félre ismertem Niallt.

-Nagyon jól éreztem magam, és köszi, hogy haza hoztál. -hálálkodtam.
-Azt hiszem mind a ketten félre ismertük a másikat. -mosolyodott el.
-Igen, igazad van. -helyeseltem.
-Ne vedd tolakodásnak, de elkérhetem a számodat? -kérdezte miközben elővette a telefonját.
-De csak ha nem fogsz egész nap zaklatni.
-Ígérem, nem foglak. -nyújtotta felém a készüléket, amit kikapva kezéből már pötyögtem is a számomat.
-Tessék. -adtam vissza telefonját.
-Köszi. -vigyorgott. -De lenne még itt egy kis probléma. Van egy olyan hülye szokásom, hogy minden számhoz egy közös képet is csinálok.
Nevetve léptem hozzá közelebb, viszont ez nem volt neki elég így a derekamnál elkapva húzott közelebb. Talán túl közel is. Miután elkészült a kép egy puszit nyomva az arcára és egy "szia" után beléptem a ház ajtaján. Vigyorogva dobáltam le a cuccaimat és indultam a kiszűrődő hangok irányába, vagyis Louis stúdiója felé. Reménykedtem benne, hogy aki a gitáron játszik az Louis és nem Jim. Benyitva a helyiségbe minden aggodalmam elszállt mikor megláttam a nekem háttal ülő Louist.
-Lou.... -szólítottam meg minek hatására megugrott kicsit.
-Szia El! Milyen volt a randid? -kérdezte mosolyova.
-El se jött. -motyogtam.
-Akkor hol voltál eddig? -kíváncsiskodott.
-Figyu, ne akadj ki, de Niallval vacsoráztam. Ott találkoztam vele. Őt is felültették és hát, ha már ott voltunk, akkor együtt megvacsiztunk.
-Most ez komoly? Neked bejön Niall? Azt hittem nem bírod.
-Hát én is azt hittem, de most már máshogy gondolom.
-Összejöttetek? -kérdezte megdöbbenve.
-Nem, dehogyis. Csak a számomat kérte el.
-És csinált egy képet hozzá, igaz?
-Igen. -bólintottam.
-Te jó ég. Bejössz neki. -hüledezett barátom.
-Mi? -értetlenkedte reakcióján.
-Niall csak azoknak a lányoknak a számát kéri el, akik tetszenek neki.
-Tényleg? -gondolkoztam el. -Tetszem nekiiiiiiiiii. -kezdtem kislányosan ugrálni.
-Héj csajszi nyugii. -nevetett ki Louis.
-Bocsi csak még nem éreztem ilyet soha sem. De figyelj, komolyan beszélnünk kellene valamiről. -váltottam komolyabb hangvételre.
-Baj van? Megijesztesz.
-Nem nincs semmi baj csak mikor délelőtt itt volt Harry egy levelet hagyott itt neked, de úgy gondoltam kicsit később adom oda mivel nagyon zaklatott voltál. -turkáltam a táskámba majd felé nyújtottam a kék borítékot. -Magadra hagylak -mondtam miután átvette az irományt.
-Ne! -kapta fel fejét. -Maradj velem kérlek.
-Rendben. -ültem le vele szemben. -Nyisd ki.-mondtam pár perc után hiszem még mindig a borítékra írt nevét bámulta.
-Oké, menni fog. -bíztatta magát majd felnyitotta.

Niall szemszöge

Azt hiszem tévedtem Elenaval kapcsolatban. Azt eddig is észre vetem, hogy nagyon is jó csaj, de nem foglalkoztam vele, mert nem igazán tetszett a modora, viszont most hogy jobban megismertem nagyon is bejön az egész csaj úgy, ahogy van. Semmit nem változtatnék meg rajta és ez nagy szó nálam. Azt hiszem, hogy én is tetszem neki, mert hát miért másért adott volna egy puszit az arcomra, ha nem ezért. Út közben a rádióban megszólalt a Slow hands című számom így azt énekelve tartottam legjobb barátomhoz, hogy elújságoljam neki a pár órával ezelőtt történteket.

-Megjöttem! -ordítottam el magam miután beléptem a bejárati ajtón.
-Hallom. -motyogta álmosan Harry. -A pizzád a konyha asztalon van. -mászott vissza a nappaliba.
-Haver, borzasztóan nézel ki. -hüledeztem miután levágódtam mellé.
-Erre magamtól is rájöttem. -nézett rám gyilkos tekintetével.
-Te sírtál????? Ennyire megvisel? -akadtam ki.
-Igen, sírtam. -vágta rá egyből dühösen. -És akkor mi van?
-Semmi. Csak.....csak....végül is ez az egész miattad van. Bocs tesó, de ez az igazság.
-Tudom. -kezdtek ismét potyogni sós könnyei.
-Harry.....sajnálom. -motyogtam miközben szorosan magamhoz öleltem.
-Ne sajnáld. Én basztam el. -motyogta vállamba. -Milyen volt a randid? Mesélj. -vált el tőlem percekkel később.
-Lemondta a csaj. -sóhajtottam.
-Sajnálom. -mondta orrfújás közben.
-Semmi gond. -legyintettem miközben a számba tömtem egy pizza szeletet. -Találkoztam valakivel az étteremben és vele vacsiztam. És ahhh, annyira jó volt.
-És ki az? Ismerem? -faggatózott legjobb barátom.
-Ne ölj meg kérlek. -nyúltam a következő szeletért, amibe rögtön bele is haraptam. -Elena az. -nyeltem le a falatot és húztam össze magamat.
-A barátom Elena....az én Elenám....azaz Elena Dearlas? -kezdett kiakadni.
-Igen. -húztam össze magamat még jobban.
-Niall Horan! Ha meg mered bántani őt én, esküszöm, hogy megöllek.
-Nyugi....ez most más. Más, mint az eddigi lányok. Ő.....tökéletes. -suttogtam az utolsó mondatomat, viszont nem elég halkan mivel barátom tágra nyílt szemekkel nézett rám.
-Te beleszerettél egy vacsora után???? -adott hangot megdöbbenésének.
-Neeem vagyis nem tudom. Lehetséges ez egyáltalán? Mármint ti is Louval olyan gyorsan egymásba szerettetek és hát.....hát....nem is tudom. -dőltem el a kanapén.
-Nincs ezzel semmi baj, csak ne szúrd el...úgy, mint én.
-Még helyre hozhatod. -ültem fel hirtelen.
-Mégis hogyan? Azzal a Jim gyerekkel van. Én hiába mondtam Lounak, hogy csorog a nyála utána, ő mindig lerázott azzal, hogy képzelődőm. És tessék, vele van nem velem.
-Most komolyan Jimet hibáztatod? -hüledeztem.
-Nem, tudom, hogy én csesztem el. -motyogta lehajtott fejjel.

A maradék két órában, amit Harrynél töltöttem próbáltam kicsit felvidítani sajnos nem sok sikerrel. Még az sem csalt mosolyt ajkaira mikor azt mondtam neki, hogy hagyom magamat és addig dughat, ameddig jól esik neki.
Pontban éjfélkor léptem ki az ajtón és indultam saját otthonomba. Útközben végig azon agyaltam vajon mit írhatnék Elenanak. Végül egy "Szép álmokat Szépségem!" mellett döntöttem így amint haza értem gyorsan bepötyögtem és gondolkodás nélkül a küldés gombra nyomtam.

Sziasztok Babáim!💜

Na? Gondoltátok volna, hogy Niall lesz az, aki Elenaval vacsizik? Tudom, hogy most legszívesebben megölnétek, amiért nem Louis szemszögéből írtam és nem tudtátok meg mit is rejt az a kék boríték, de hamarosan kiderül.😉

Pussz. Edi😘