Amikor felkeltem egy fekete ruha fogadott a sarokban. Nem akartam magamra haragítani a magas, fehér bőrű férfit ezért felvettem. Elkezdtem tekeregni a kastélyban. Nagyon szép festményeket láttam és rengeteg szobrot. Nagyon jó ízlése van anya barátjának. Miközben sétáltam Ciel futott velem szembe a folyosón. Alig kapott levegőt.
- Kerestelek Yuiayri. Az úr már vár téged. Sietnünk kell!- megfogta a kezemet és rohant magával húzva engem. Sok energia szorult ebbe a kölyökbe. Megérkeztünk az étkezőbe. Az asztal gyönyörűen meg volt terítve, de nem volt ott senki. Ciel leültetett az asztal egyik végébe.- Az úr hamarosan érkezik- meghajolt és elment. Pár perc múlva besétált és leült az asztal végébe. Kínosan csend ült a termen.
- Köszönöm, hogy befogadott. Gyönyörű a szoba amit kaptam és a hozzá tartozó fürdő is...Igazából az egész kastély bámulatos- próbáltam oldani a feszültséget.
- Egyél!- az arca alig rándult. Hihetetlenül nyugodt. - Miért kell annyira félni apádtól? Már egy hete követem, de csak egy sima idiótának tűnik- szavai miatt a hideg is kirázott.
- Apának sok kapcsolata van- vágtam fel a húst és próbáltam nyugodt maradni.
- De egyik halandó sem képes olyan hatalmas problémát csinálni, hogy a rendőrök ne szedjék le. Anyád okkal hozott ide. Csak nem értem...mi ez az ok.- nem tudok erre mit mondani semmit nem tudok kivéve ha...
- Volt egy ember. Nem olyan volt mint a többi. De nem emlékszem a nevére- megfogtam a fejem. Egy szempillantás alatt ott termett mellettem. Olyan mintha érezné hogy ez az ember fontos. Megfogta a vállam és akkor hirtelen beugrott. -Beszélt egyszer egy emberrel egy szerződésről. Rengeteg pénz ígért neki, hogy teljesítse az utasításokat. A neve...
(görgess le)
Jeff the Killer....
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
