Felvitt a karjaiban a szobámba és óvatosan berakott az ágyamba. Kisétált és megparancsolta Cielnek, hogy hozzon nekem teát. Még hallottam, hogy Ciel elrohan aztán már csak a teljes csend volt a társam. Pár perc múlva halk kopogásra lettem figyelmes.
- Gyere!- kiáltottam ki. Ciel belépett az ajtón egy gyümölcsteával a kezében.
- Megfelel Yuiayri?- kérdezte mosolyogva.
-Igen köszönöm. Mond csak te miért ide jöttél bujkálni?
-Anya ismeri az urat. Az apukám egy vámpír. Évek óta üldözött és még néha most is úgy érzem hogy engem keres. Néha azt is mondom hogy még mindig a nyomomban vad, pedig már meghalt. Az úr megölte őt. 1 évvel rá anya is meghalt. Az úr azt mondta itt maradhatok ha szolgállak téged.- mosolygott rám amit én viszonoztam. - Szeretek itt lenni. Te is?
- Igen. Most hogy így belegondolok nagyon is- kortyoltam bele a teámba. Sokáig beszélgettünk majd úgy döntöttünk, hogy elsétálgatunk egy kicsit a folyosón. A földszinten jártunk amikor betörték az ablakot egy téglával. A tégla előttem landolt és volt rajta egy üzenet.
* Nem tart soká és nem is fáj...Üdvözöl az apukád.*
KAMU SEDANG MEMBACA
Segítsen a démoni szerencse!
RomansaEz a történetem egy lányról fog szólni aki valami miatt szenved. Idő közben egy démonnal osztja meg fájdalmait. Jó olvasást kívánok mindenkinek.
