Az apám boákkal táncol

...úgy jó.

- Oh.

Oh bizony. Az egész egymást-fejlesztő csoport körém - pontosabban a csészém köré - gyűlt. Minden szem a porcelánra szegeződött. Még a fiúk is kíváncsiak voltak az eredményre. Egyedül Albus maradt a helyén.

Míg James kapcsolatunk hajnalán összeroppant, addig Albus - annak ellenére, hogy a nyilvánosság előtt is megcsillogtatta irodalmár tehetségét - érdektelen, közönyös arckifejezéssel ült. Se gyilkossági kísérlet, se vörösödő düh-kitörés. Semmi.

Nem tudom mit csinált Lorcan, de kezdek félni.

- Mit lát? - kúszott alattomosan gondolataimba egy búgó hang személyesen a Pusztítótól, aranybarna csomagolásban ezüst masnival. - Mi van a csésze alján?

Ez beillene egy mugli UFO-filmbe. De ha jobban belegondolok, a tanárnő szemei ebben a posztmodern szemüvegben hatszor akkorának tűnnek, mint alapjáraton, szóval... lehetne ő a főellenség űrlény.

- Hát.

Minden, a sokk után megmaradt erőmet a teafüvek elemzésére fordítottam. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én egy tucat fekete növénymaradékban nem minden alkalommal látom meg életem jövőjét.

- Egy denevér - nyögtem ki nagy nehezen.

- NEM!

Lorcan hangja úgy hasított végig a szobán, hogy még Albus is felvonta a szemöldökét.

- Nem - folytatta kicsit halkabb hangerővel, mikor rádöbbent, hogy egy önfejlesztő tréningen nem kiabál az ember -, ez nem denevér.

- Nem? - kérdeztem vissza bizonytalanul. Tuti, hogy megint valami rosszban sántikál, még a denevéremet sem hagyja érvényesülni. - Akkor mi ez? Batman?

- Nem, Isabelle. Figyelj rám - bökött meg oldalról. Mire kénytelen voltam a csészén csüngő szemeim rá mereszteni. Megint ugyanaz volt a pillantásában, mint azon a végzetes reggelen.

Ekkor belobbant agyamba a felismerés, hogy ismét lehetetlen helyzetbe kerültem. Hülye ígéretek. Ha ezt túlélem, semmit, senkinek nem fogok megígérni. Na jó, kivétel Anya. Neki bármit megígérek.

- Ez egy madár - állította Lorcan ellentmondást nem tűrő hangon.

Hát, jó. Ha neki madár, akkor madár.

- Még hozzá nem is akármilyen!

Miért? Milyen? Három szárnya van és két feje? Vagy egy hippogriff? Milyen az, ha valakinek hippogriff csücsül a csészéje fenekén? Oh, szegénykém. Magányos lehet. Kéne rajzolni mellé még egy állatot, és már nyúltam is egy másik csészéért, mikor Lorcan csuklón ragadott.

- Nem látod, Isabelle?!

Néztem, lestem, koncentráltam, mindent bevetettem. Madár madár? Ekkor a mellettem ülő sóbálványnak álcázott Szerelmem is megmoccant, hogy előrébb hajoljon.