Végzetem ✔

Huszonegyedik Fejezet

Arról suttognak az utcán, hogy az összes Collins testvér visszatért hozzánk, Londonba. 

~ Lady Loretta
London ~

- Brandon menyasszonya? - visszhangozta egyszerre négy döbbent testvér

- Igen. - mosolygott Isaiah - Hát nem csodálatos?

- Szívből örülök neked Isaiah és sajnos, hogy ha már megtaláltad akkor sem lehet a tied mert máshoz megy feleségül. - Haven könnyes szemmel Brandon felé fordult - Örülök a boldogságodnak. Ha megbocsájtotok. - hagyott ott mindenkit az ebédlőben.

Mindenki legnagyobb meglepetésére aki először reagálni tudott a hallottakra az nem más volt mint Gregory. A nagy léptekkel siető után Haven ment de félúton megállt, hogy Brandon szemébe nézzen.

- Egyáltalán nem bántam, hogy te találtad meg. Sőt még örültem is neki. Ahogyan annak is, hogy még eszméletlenül is felismert téged. Ha feltűnt akkor sem szóltam semmit mikor láttam, hogy mindegyikünk előtt megcsókolod mert előtte bevallottad neked, hogy milyen érzéseid vannak az irányába, és Ő is úgy nézett rád mint aki boldog. Mosolygott és csillogott a szeme ha rád nézett. De többet nem akarom ezt a fájdalmat látni a szemében. A legrosszabb az, hogy azt hittem bízhatok benned de teljesen átverted Őt is és minket is. Mert nagyon is elhallgattad, hogy menyasszonyod van. Amint visszaérünk Londonba mondani fogom Benedictnek és Haven-nek is, hogy keressenek férjet neki. Olyat aki boldoggá teszi. Mindig . Nem csak alkalmanként és akkor amikor neki úgy kényelmes. - Gregory figyelmes volt. Látta amikor a férj keresésről beszélt akkor Brandon-nak szinte automatikusan ökölbe szorult a keze de egyáltalán nem bánta. Azt akarta, hogy neki is annyira fájjon mint Haven-nek. Ezért közvetlenül a herceg elé lépett és az ökölbe szorított kezével egyenesen az arcába vágott annyira, hogy a férfi megtántorodott. Mikor Brandon nem ütött vissza azonnal tudta, hogy azért mert még Ő is érzi, hogy a titkolózásával kiérdemelte ezt az ütést az egyik nagy testvértől. Gregory a testvérei felé fordult - Megyek megkeresem a húgunkat és távozhatunk. 

Isaiah szemöldök ráncolva nézett az öccse után. Ő teljesen más végkifejletre számított. Azt gondolta, hogy ha bevallja az érzéseit, itt mindenki előtt, akkor Brandon szerelmet vall a húgának és megmagyarázza, hogy nem gondolta komolyan azt az eljegyzést. Ehelyett Brandon egy szót sem szólt csak mérges tekintettel nézett Őrá. Haven azonnal levonta a saját következtetéseit és Brandon még csak hajlandóságot sem mutatott arra, hogy esetleg megmagyarázza a szitut. 
Mikor Isaiah látta, hogy Benedict is a herceg felé lép akkor cselekedett és azonnal Brandon mellé állt. 

- Mégis hogyan képzelted? - támadta le szóval Benedict de úgy tűnt mintha a hercegnek semmi mondandója nem lenne számukra. 

- Szerintem valóban távozzunk. - jelentette ki Raphael ellentmondást nem tűrő hangon

Isaiah nézte ahogyan a testvérei - Haven-nel együtt - ott álltak az ajtó előtt és már indulásra készen álltak. Mindannyian Őt nézték de tudta, hogy még nem indulhat. 

- Menjetek csak. Hamarosan én is indulok. - nyugtatta meg Őket ám mikor Haven szemében meglátta az elfojtott könnyeket tudta, hogy bármennyire is barátja a herceg de nem maradhat sokáig. Amint meghallotta a hintó indulását és a lovak lábának a dobogását, visszament az ebédlőbe a herceghez. - Nem így terveztem Brandon. - mondta bűnbánóan de úgy látszik mintha Ő még csak most tért volna magához

- Már akkor tudtam, hogy össze akarsz házasítani a húgoddal mikor itt hagytad azzal a mondattal, hogy szeretnéd ha vigyáznék rá. Aztán a sok levelünkben is mindig megbeszéltük, hogy nem hagyom magára. Valóban eljegyeztem Lady Rose-t, és láttam, hogy felkeltette a figyelmedet de emiatt nem akartam elveszíteni a húgodat. 

- A szeretődnek akartad? - szorult ökölbe Isaiah keze is a teste mellett

- Természetesen nem. Csak szerettem volna felbontani az eljegyzést és utána azonnal hozzá rohanni de ennek a lehetőségét te elvetted tőlem. Szerettem volna ha megtudja, hogy őszintén szerelmes lettem belé és Rose egy hiba volt ami a hozzá vezető ösvényen ért engem de lehetőséget sem kaptam rá. Szóval valószínűleg jobb lesz ha beletörődsz Isaiah, hogy Haven elvesztette az igaz szerelmét aki kihozott volna titeket a sötétségből. Ezt pedig egyedül csak is saját magadnak köszönheted. - ezzel Brandon ott hagyta az ebédlőben a döbbent Isaiah-t.

Már csak azt kell kitalálni hogyan hozza ezt helyre. Mert volt valami ami még a napfénynél is fontosabb volt számára - és a bátyjai számára - az pedig nem más volt mint a húguk boldogsága...