[２０１８． １０． １１．]
Igen!
Lennék a barátod - most is.
A válaszom után, mint az szokott lenni, megcsókoltál. Azt az érzést le nem tudom írni neked, ezért remélem, emlékszel rá.
Emlékszel rám?
Fontos emlékként tartasz számon?
Vagy az egyetlen információd rólam a telefonszámom?
Elmentünk palacsintázni. Habár én még sosem voltam azon a helyen, te rengetegszer jártál ott, ezért egyből megtetszett.
Mindent imádok, ami hozzád köthető.
Nem sokan ettek éppen, ezért csak egy kis halk alapzaj adott hangulatot. Helyet foglaltunk egy távolabbi asztalnál, és kikértük mindkettőnknek a csokis édességet. Amíg vártunk, beszélni kezdtél.
Azt mondtad, én vagyok a mindened.
Elmondtam, hogy nélküled semmi vagyok.
Mivel én gyorsan eszem, maradt időm téged figyelni, miközben csámcsogtál.
Csokis maradt a szád széle.
Mosolyogva letöröltem az ujjammal, majd lenyaltam. Elvörösödve "leszidtál", hogy ne csináljak ilyet, mert nem akarsz mások előtt lesmárolni, pedig ezzel a cselekedetemmel erre késztetlek.
Újra látni akarlak. Menjünk el még egyszer oda.
Mondd azt még egyszer, hogy szeretsz.
Üzenet elküldve
huh, nagy nehezen sikerült megírnom ezt a részt, remélem aranyos lett^^
és mivel kérte, hogy írjam ki, köszönet KiraToth - nak az ötletekért és a segítségért :3
ČTEŠ
Emlékszel? - Woosan
Fanfikce"Tudom, szakítottunk. Összevesztünk. Csúnyán. De hiányzol. Kérlek, emlékezz..." Melyben San túlságosan reménykedik. [tw! fizikai bántalmazás] 2019. 06. 11. - 2019. 07. 02.
