if i could fly ; ls [✔️]

Huszadik fejezet

Az utolsó refrént mintha lassított felvételben énekeltük volna el. Harry a szájához emelte a mikrofont, majd felém fordult és úgy kezdtünk bele a végébe. Az egész helyiségben síri csönd volt, csak a hangunk töltötte be a teret, mert az alap is véget ért már, ami direkt volt így megvágva, hogy a közönség hallja a hangunkat tisztán, minden nélkül. A göndör, csak úgy, mint a próbán, ekkor is elérzékenyült és miután befejeztük a dalt, gyorsan odaszaladt hozzám és a karjaimba borult. Szorosan öleltem át őt és hihetetlenül büszke voltam rá.

Hatalmas ovációt kaptunk, mindenki tapsolt és füttyögött, Harry pedig a nyakamba szuszogott.

- Hálás vagyok neked, Lou. - tolt el magától könnyes szemekkel, ekkor pedig megjelent mellettünk Mr. Stone, szóval növeltük a közöttünk lévő távolságot.

- Köszönjük szépen a fellépéseteket, szerintem mindenki nevében mondhatom, hogy fan-tasz-ti-kus volt! - tagolta az igazgató úr, majd jelzett, hogy elhagyhatjuk a színpadot, szóval így is tettünk.

- Menjünk el a mosdóba, tiszta könnyes az arcod. - tanácsoltam, a göndör pedig némán követett.

- Lou... - csukta be mögöttünk az üres mosdó ajtaját.

- Mondd, Harry. - torpantam meg mellette, ő pedig megnyitotta a vizet és leöblítette az arcát, majd meg is törölte.

- Kicsit deja vu érzésem van. - dobta ki a papírtörlőt, majd megállt előttem.

- Nekem is. - vakartam meg a tarkómat, miközben zavartan néztem a csillogó szemeit.

- Annyira olyan érzésem van, mintha mondani akarnék valamit, de igazából nincs is mit mondanom... - akadt meg.

- Bennem is ez van. - nyeltem egyet.

- Visszamegyünk a buliba? Még nem is beszéltünk Niallékkel meg nem mutattalak be Liamnek sem. - hadarta, majd megperdült.

- Persze. - egyeztem bele, majd együtt indultunk vissza, de annyira hiány érzetem volt valami miatt.

A többieket a lelátó egyik sorában találtuk meg, ott volt Liam is, mivel Niall is jóban van vele, így vele is megismerkedtem végre. Nagyon kedves srác és nem lep meg, hogy Harry így szereti őt. Nagyon sok közös van bennük a göndörrel, kezdve azzal, hogy egyikük sem egy nagy parti arc, de Liam legalább iszik.

- Na, ne üljünk itt, mint valami lúzerek! - pattantam fel, körülbelül negyed óra ücsörgés után. - Ki jön inni valamit? Meghívlak titeket egy körre. - ajánlottam fel. Eric, Liam és Niall azonnal elfogadták, a két lány intett, hogy majd legközelebb, Harry pedig csak rosszallóan ingatta a fejét.

- Én is jövök veletek. - egyenesedett fel Margaret, így öten vettük célba az egyik helyet, ahol italt árultak. Egyébként fogalmam sincs, hogy mégis hogyan engedélyezhetik ebben az iskolában azt, hogy alkoholos italok elérhetőek legyenek, de biztosan ahhoz van köze, hogy Mr. Stone így megérti magát a fiatalokkal.

- Ú, cső, Louis! Nagyon jók voltatok a Styles fiúval! - üdvözölt a pultos srác.

- Kösz, három italt kérek ezért ajándékba. - vigyorodtam el.

- Tessék, adom üveggel együtt. - nyújtotta a tálcát, amiről Liam, Niall és Eric elvették a saját piros poharukat, én pedig a negyediket az üveggel együtt.

- Figyelj, még három üres poharat csapjál már hozzá. - kérte Margaret.

- A gyönyörű lánynak bármit. - felelte a srác flörtölős stílusban.

- Héé, leakadni a csajomról. - lépett előre Eric, a barátnője helyett kikapva a srác kezéből a poharakat.

- Kösz az ingyen piát, haver! - intettem neki, majd visszamentünk Grace-hez és Harryhez.