Változás|✅

𝟏𝟑.𝐟𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭

Amikor felnéztünk a szüleim jöttek be.
-Alison kimész egy percre?-kérte apám
-Természetesen- és Alison felkellt és kinyitotta maga előtt az ajtót.
-Na megbeszéltétek?
-Igen kicsim. Köszönjük.
-Szóval megbeszéltük a dolgokat.
-És? Mi volt?
- Hát megbeszéltük, hogy természetesen vissza fog menni anyud a barátjához szóval nem lesz semmi. De nyugi kibékültünk.
-Igen, meg hát meg akartuk kérdezni, hogy oda szeretnél-e költözni hozzám?
-HOGY MICSODA?!
-Én azért ezt nem engedtem meg- szólt közbe apám.
-Tudom de mondtunk, hogy engedjük, hogy ő döntsön.
-Anya, anya, anya lassulj le. Szóval azt akarod, hogy át költözzek hozzád meg a barátodhoz. De nem az állt a vállási papírban, hogy apánál maradok?
-Kicsim, tudom, hogy komplikált de most az a fontos, hogy oda szeretnél- e költözni hozzám.

Megfogott egy ilyen folytó érzés a torkomban. Én nagyon szeretem apukám, meg anyukámat is. Semelyiket se szeretném megbántani. Bűntudatos ember vagyok. De nagyon.

Imádnám látni anyukámat naponta. Hiszen a világot jelenti nekem. Tudom nem mondok róla semmit a barátaimnak. De nagyon is hiányzik, és ez csak természetes. Aztán ott van apukám. Őt is imádom. Nemtudok a szülők között választani. De volt egy remek kifogásom csak azért, hogy ne keljen választanom.

-Anya, tudod nagyon szeretlek. De nekem itt vannak a barátaim. Iskolát váltani. Ezek olyan komplikált dolgok lennének. A barátaimat nem tudom helyettesíteni. Meg Mark is itt van.
-De kicsim Los Angelasba költözünk. Ott van Melinda.
-De anya tudom de itt több barátom van. Persze Melindát is imádom tiszta szívemből. De itt ezt a helyet már megszoktam. Remélem nem baj.
-De ha-
-Nem kell erőltetni őt Isabele, nem az nem. El kell fogadni- nézett rám az apám és elmosolyogta magát.
-Anya nagyon nagyon szeretlek. Megszakad a szívem, hogy ezt mondjam. De úgy is megyek majd látogatni Melindát és tégedet is meg látogathatlak.
-Értem.
-Anya kérlek ne sértődj meg! Tudod milyen bűntudatos ember vagyok anya.
-De csak egy hónapra és megnézed, hogy tetszik-e neked?
-Anya iskolába is kell mennem.
-Téli szünetben?
-Jó megteszem. De én addig itt maradok.
-Ezaz. Nagyon szeretlek szívem- és megfogta a kezem.

Szinte fájdalom volt ezt így hallgatni. Tudom, hogy apánál maradok. Itt van mindenem Californiában. Sajnálom, hogy Melindáéknak is ki kellett költözniük.

Imádom anyukám. Utálom, hogy el akar költözni. Eddig csak mérges tudtam lenni rá. De most rá ébredtem. Anya nélkül fogok maradni. Nehéz lesz. De látogatni fogom őt. De egy anya mindenkinek kell.

-Jaj!-ugrottam fel.- ma fogják megmondani, hogy kell kezelnem a betegségem.
-Igazad van. Mikor jön az orvosod?
-Úgy 10 perc múlva mert ő mindig 18:00-kor érkezik a kórházba.
-Itt maradsz vagy mész haza?- kérdezte apum anyumtól.
-Itt maradok. Érdekel a lányom. Tudni szeretném, hogy, hogy kell kezelni a problémáit.
-Addig behívjátok Alisont? Beszélni szeretnék vele.
-Természetesen- és elindult János és Isabele az ajtóhoz, hogy kinyissák.

Olyan fura volt. Rég láttam a szüleim ilyen közel egymáshoz. Jó nem volt olyan iszonyat régen, de akkor is. Már elszokott a szemem ettől a látványtól.

Egy milliméter se volt köztük. Semmi. Azt akartam, hogy tartson ez a pillanat örökké. Szinte már ki akart szökni a szememből egy víz csepp.

Ekkor jöttem rá, hogy mostmár nem csak sajnálom az embereket a filmekben, hanem mostmár én is átérzem. Jobban kellett volna értékelnem a szüleim az biztos. Utálom, hogy ez így törtent.

Azóta egy teljes változás megy rajtam keresztül. Egyre érzékenyebb vagyok. Ja meg a dühöm az borzalmas volt azelőtt. De nekem egy olyan problémám van, hogy nemtudom kontrollálni magam ha kivagyok akadva, és ez azóta csak rosszabb lett. De a gondolkodásom megzavarta az ajtó csukódásának a hangja.

-Na mi jó volt?- és hátra nézett, hogy kimentek-e a szüleim.
-Nagyon semmit sem beszéltek a kibékülésükről.
-Akkor miről meséltek?
-Hát anyukám azt akarta, hogy költözzek hozzá a barájához.
-HOGY MICSODA?!
-Na nekem is pontosan ez volt a reakcióm. Pontosan ugyan ezek a szavak hangzottak ki a számból.
-Várj akkor most elköltözöl?!
-Alison nyugi. Nem. Nem költözök. Mármint egyenlőre ez a véleményem. De megmondtam anyukámnak, hogy én nekem itt van mindenki és nem megyek. Persze szebb szavakkal meg jobban kifejeztem magam. De téli szünetben oda költözök eg-
-EL KÖLTÖZÖL TÉLI SZÜNETBEN?!
-Engedd már, hogy végig mondjam a mondani valóm. De téli szünteben oda költözök egy hónapra.
-Oooooooo. Hála az égnek. Hallottad ezt a koppanást?
-Milyen koppanást?
-Hogy mekkora kő esett le a szívemről-és elnevettük magunkat.
-Jó estét Hanna- nyitódott az ajtó.
- Szia Klara.
-Szólsz a szüleimnek kérlek?
-Persze- válaszolta Alison. Megvártuk a szüleimet. Aztán neki kezdett beszélni az orvosom.
- Na szóval kötelező lesz elvégezned az UBT- tesztet a Helicobacter- fertőzés kizárásához. Ha a teszt pozitív akkor a megszüntetése érdekében Eradikációs-terápiát kell csinálnod. Otthon a gyógyszerek kezelésével is tudjátok kezelni, szóval nem olyan sürgős itt maradnia sokáig a kórházban. 4-6 hét múlva meg kell ismételned ezt az UBT- tesztet mert akár szükséges is lehet a baktérium kiirtásához. De előtte Endoscopos vizsgálat szükséges.
-Na én ebből nem értettem semmit.
-Nem is kell. Az a lényeg, hogy a szüleid megértették-e?
-Valamennyire.
-Na akkor elmondom. Felírunk gyógyszereket és elkell végeznie egy tesztet és ha ez pozitív akkor tud segíteni egy baktérium kiírtásához. És addig szednie kell majd a felírt gyógyszereket és aztán 4-6 hét mulva újabb teszteket kell elvégezni és ha minden jól sikerül és ha nem stresszel akkor vége is lesz a betegségnek eléggé gyorsan.
-Ahaa-aa- mondta egy kicsit zavarva apukám.- Értettem.
- Csak az a dolgod, hogy add neki a gyógyszereket és ennyi. A többivel mi bajlódunk- szűkítette le kört Klara.
-Oooooo már értem. Rendben.
-Na és te is megértetted Hanna valamennyire legalább?
-Igen, minden tiszta. Olyan tisztán értem, mint a vakablak.
-Jaj Hanna.
-Jólvan hagyjad már. Nehéz felfogásom van.
-Na körülbelül ennyi. Hanna neked az a dolgod, hogy hallgass Jánosra és NE STRESSZELJ!-Mondta kiakadva.
-Nem ígérhetem. De, hogyha minnél hamarabb vége lesz ennek a fránya betegségnek akkor megpróbálom.
-Ne probáld. Csináld!
-Jó...
-Alison-kereste a szemével Klara.
-Itt vagyok.-bújt ki a szüleim háta mögött.
-Na neked meg az a dolgod, hogy nem engeded, hogy stresszeljen az ellenőrzőkre!
-Értettem.
-De Klara mik lehetnek a hátrányai ennek a betegségnek?
-Hát most egyelőre elég annyit tudnod, hogyha nagyon idegeskedsz akkor össze tudsz esni. Pontosabban elájulni. Na ennek az esetén oldalra kell fektetni Hannat mert elkezdhet habzani a szája és belefulladhat- nézett rám Klara.- és meg kell várni amígy felébred. De ha 10-15 percen belül nem kell fel, hívd a mentőket és ennyi. Ők majd elvállalják onnantól.
-Rendben-mondtuk kórusban Alisonnal.
- Na ennyi volt mára megyek a dolgomat végezni ha meg valami baj van Hanna vagy kérdesed van tudod, csak nyomd meg a hívás gombot. Na sziasztok- és elhagyta a szobát.
-Na kicsim hazamegyek. Imádlak, vigyázz magadra- és egy puszit nyomott a fejemre az anyukám.
-Én is téged, szia- és mostmár anyukám is elment.
- Na én is kimegyek egy kicsit majd jövök kicsim- és ő is megpuszilt.
-Már csak te meg én maradtunk.
-Hát így jártál ki kell bírnod velem.

Beszélgettünk egy órát és aztán belegondoltam, hogy milyen jó, hogy ezt a betegséget simán lerázom de amiután elbambultam egy fiú hangja zavarta meg a nyugalmam...

Hello!
Remélem tetszett ez a rész🤷‍♀️
Nemtudom, sokszor neki kezdtem ennek a résznek de sosem tetszett. Hát végül ez lett az eredménye.
Szerintetek a nagy fehér lovag Mark jött vagy valaki más?
De ez mind kiderül máskor.
Ha tetszett ez a resz jelezd egy vote-tal vagy commentelj.
Jövök egy új résszel penteken addigra is mindenkinek szép napot vagy estét.
Pussz💗
~1128 szó~