Halhatatlan szerelem

13. rész

Derek üzent, hogy a szeszfőzdében találkozik Deucalionnal és hogy számítsak rá, hogy Kali, Ennis és az ikrek is ott lesznek. Így Severoval és néhány vadásszal felfegyverkezve mentem oda. Már több méterre a főzdétől felhúztam magam, mert tudtam, hogy az Alfák megérzik a dühömet. Nem volt nehéz eljátszanom a dühöt, mert tényleg az voltam. Méghozzá Ennisre. De most Derekre kell zúdítanom. Puskával a kezemben trappoltam be és fogtam a nekem háttal álló szerelmemre. Deucalion, Ennis és Kali döbbenten néztek rám. Míg az ikrek inkább érdeklődve. Velük még személyesen nem találkoztam.

- Tényleg azt hiszed, hogy árthatsz nekem, Paige? - hallottam meg Derek hangját, ami teljesen más volt, mint ahogy hozzám vagy a falkához szokott szólni. Hideg volt, szinte már fagyos.

- Nem csak hiszem, hanem tudom - mondtam - Tényleg azt hiszed, hogy megfelelő fegyverek nélkül jövök kinyírni egy pszichopata gyilkost?

- Ez én lennék? - kérdezte nevetve Életemben nem hallottam még ilyen gonoszan nevetni. Ekkor fordult csak felém. Ha nem ismerném, akkor most megijednék tőle. Megvillantotta felém a vörös szemeit és tényleg olyan volt az arca mint egy pszichopata gyilkosnak.

- Hogy tehetted ezt? - üvöltöttem - Hogy ölhetted meg a falkádat, a barátaidat, a családodat. Az istenért! Megölted a húgodat!

- Amikor Peter megölte Laurát az alfaságáért, hogy erősebb legyen, elítéltem és gyűlöltem. De rá kellett jönnöm, hogy igaza volt. Tudod milyen felemelő érzés volt, amikor belemártottam a karmaimat Isaac mellkasába? - jött közelebb - Ő volt az első. Persze Allison azonnal meg akarta védeni. Ostoba módon fegyvertelenül ugrott nekem. Kisújjal vágtam a falnak. Azonnal meghalt. Erre persze Argent rám lőtt - mutatott a lyukra a pólóján - Letéptem a fejét. Erica és Boyd egyszerre rontottak rám. Ők is úgy végezték, mint Isaac. Ekkor jött Scott. Akkorra már százszor erősebb voltam, mint ő. Pillanatok alatt ketté téptem. Cora megpróbálta megvédeni Lydiát és Stilest. Nagy hiba volt - vigyorgott rám gonoszul - Azt hittem fájni fog, amikor kioltom a testvérem életét, de szerencsére tévedtem. Mintha újjászülettem volna - emelte meg a hangját - Lydia sikolya lassan halt el a kezem alatt, amikor megfojtottam. És ott volt Stiles. Szánalmas, hogy pont a gyenge ember maradt utoljára. De annál nagyobb volt az élvezet. Látni a szemében a rettegést, hogy tudja, hogy itt a vég. Élvezettel metszettel el a torkát.

- Hogy ismerhettelek ennyire félre? - kérdeztem sírva

- Drágám, vérfarkas vagyok. Egy szörny, ahogy ti vadászok neveztek minket - lépett elém Azonnal meghúztam a ravaszt. Összeesett én pedig gyűlölettel néztem rá.

- Sárga sisakvirág - mondtam - Halálos a vérfarkasokra nézve. Örömmel nézem végig annak a szörnyetegnek a halálát, akit egykor a szerelmemnek hívtam. Gyűlöllek! Jobban, mint bárkit a világon. Egy szívtelen, pszichopata gyilkos vagy. - üvöltöttem a végét

- Érdekes műsor volt, de jobb ha távozik, Paige - szólalt meg Deucalion

- Álmodozzon csak - mondtam - Tökéletes alkalom arra, hogy mindegyiküket megöljem.

- Ostoba kis ember - nevetett Kali - Azt hiszed árthatsz nekünk?

- Ez a munkám - rántottam meg a vállam - Vérfarkasvadász vagyok, ha nem tűnt volna fel - mondtam gúnyosan - Tisztában vagyok vele, hogy mire hogy reagáltok. Legyen az fagyöngy, kék vagy sárga sisakvirág.

Kali rám morgott majd megindult felém. Ekkor lépett elő Severo és három másik vadász. Fegyvert fogtak Kalira. Az ikrek már egymás mellé léptek. Feltételezem, hogy egyesüljenek.

- ÁÁ! - céloztam rájuk - Meg se próbáljátok!

- Gyorsan tünjenek el innen, mielőtt széttépem magukat - morgott Ennis is