- Nem! Még nem jöhettek be! - mondtam a srácoknak, akik az ajtó előtt várakoztak.
- Kislány, már vagy öt órája bezárkóztál oda. Most már végezned kellett! Még nekem sem telik ennyi időben a hajamat megcsinálni! - csengett Zayn hangja az ajtó másik oldaláról. Neki és Liam-nek lövése sem lehetett róla, hogy mit vettem, szóval hamarabb váltak türelmetlenné, mint a többiek.
- Jah, meg megcsinálni a hajadat és berendezni egy szobát... azt össze lehet hasonlítani. - Kiabáltam vissza szarkasztikusan, miközben az utolsó részleteket rendezgettem a szobában.
- Nos. Ja! - mondta kicsit halkabban. Kuncogtam. Kicsit hátrébb léptem és még egyszer szemügyre vettem a munkámat. Sóhajtottam egyet, majd kinyitottam az ajtót. Vettem egy lakatot, mivel Harry erről megfeledkezhetett, így nem alkotott rá szabályt.
- Et voilà mon travail d'artiste! - mondtam franciául, és beengedtem őket. Abban a pillanatban észrevettem, hogy kezeikben egy-egy posztert szorongatnak saját magukról, majd megvadult állatként támadták be az ágyam feletti részt és tapétázták ki saját magukat.
- Most már teljes - jelentette ki Harry mosolyogva.
- Nem, nem az! Elbasztátok az egészet. Ez lett volna az egyetlen helyiség a házban, ahol nem kell a képeteket bámulnom! - bosszankodtam, de ők nem vettek róla tudomást.
- Nem tudtam, hogy ilyen jól beszélsz franciául - csodálkozott rá Louis, de közben tovább vizslatta a szobát.
- Quebec-ben éltem, mielőtt ti úgy döntöttetek, hogy a saját tulajdonotokká tesztek. Quebex egy francia város, így ez megmagyarázza, hogy miért beszélem ilyen könnyedséggel - magyaráztam. Úgy tűnt, hogy érdekli őket az életemnek ezen darabkája, így folytattam. - Spanyolul is beszélek. - Niall szeme felcsillant. - De ti ezt nem tudhattátok, mivel mióta a tiétek vagyok, csak arra használtok, hogy örömet szerezzetek magatoknak. - Mondtam hirtelen hangnemet váltva.
- De hogy beszélsz olyan jól angolul, ha francia közegben nőttél fel? - kérdezte Louis
- Jah, mert most hirtelen érdekelni kezdett? - kérdeztem vissza fintorogva.
- Nem. Csak beszélgetek. - válaszolt szárazan.
Felnyögtem durva visszaszólásán, de válaszoltam - Az ált.sulit angolul jártam, a többit franciául, de azóta is írok és olvasok angolul.
- Soph, miért van két ágy? - kíváncsiskodott Niall, ahogy zavartan ingatta ide-oda a fejét.
- A második egy alvó kuckó.
- Oké, és mi a különbség? - szólalt meg Liam először aznap.
- Ott egyedül alhatok, és csakis egyedül.
- De attól mi még ágyba vihetünk, amikor akarunk. Attól, mert te egyedül akarsz aludni, nem jelenti azt, hogy hallgatni fogunk rád - jelentette ki Harry.
- Tökmindegy - vontam vállat. - Jó, ha van egy kis saját, privát helyem. És most kifelé! Fáradt vagyok és aludni szeretnék!
- De a ruhák? Rengeteget hoztunk neked! Nem akarod őket ma este kipakolni? - kérdezte Louis reménykedve.
- Nem. Az várhat.
- Én még nem megyek - tiltakozott Harry. - Le kell ellenőriznem néhány dolgot, hogy tudjam a szobád elfogadható.
Harry átvizsgálta a szobát. Benézett a szekrénybe, az ágy alá és végül az ablakhoz ment.
Bassza meg! Elfelejtettem elrejteni az ablakon át szökés lehetőségét. Harry mérgesnek tűnt, ahogy behúzta a kötelet.
