Save Me || Lashton | HungarianTranslate

0.7

"When things go wrong, don't go with them.

Amikor a dolgok rosszul mennek, ne vedd fel őket."

-Elvis Presley

---------------------------------------------------

Luke

Reggel kilenc óra. Az étkező asztalnál ülve családommal. Liz jó kedvű, mint mindig, és apám csak ül és figyeli őt. Igazán szerelmes, ugyanakkor lágy és csendes, de én tudtam nem mindig ilyen. Különösen mikor nem vagyok itthon. Nem érezte komfortosnak a nyilvános szeretet kimutatását közelemben. Részemről rendben, nem szeretném látni. Az érzés kölcsönös.

Villámmal kapargattam a tányért. A padlót kémleltem, igyekeztem figyelmen kívül hagyni az illatokat. Palacsinta juharsziruppal végig locsolva. Hogy őszinte legyek, nem igazán emlékszem ízére. Túl régen volt. Hülyén hangzik, de ez az igazság.

Néha azt kívántam bárcsak újból ízlelhetném, de tudtam, hogy émelyítő érzet ragadna magával. Nem igazán volt hangulatom a fürdőbe rohanni és kiüríteni azt a kis mennyiségű savat a gyomromból. Más néven, gyomor epe.

Ez nem fog megtörténni. Sunshineboy94 szerint ennem kéne valamit minden nap, nem számít mennyire kis adagban. Ez egy követelés, nem az a nyers fajta, hanem a kedves. Azt mondta, figyel rám, hogy jobban legyek. Viszont azzal érvelt, hogy addig nem tud figyelemmel követni, amíg nem tudja, hogyan nézek ki. Aztán elkezdett felszedős dumákat küldözgetni.

Nagyon sok viccet és felszedős szövegeket küld! A legfurcsább rész benne, hogy képtelenség megunnom őket. Kuncogásra késztetnek, megnevetett.

Néha azt kívánom, bárcsak itt lenne. Mellettem, ölelve engem, Mondva, hogy minden rendben lesz, de ez tiltott. Nem elfogadott. Sokkal messzebbre mentünk legjobb barátoknál, a találkozgatás, fotók küldözgetése, videóchat. Ezek nem elfogadottak. Tehát, akkor ez milyen fajta kapcsolat? Egy kapcsolat, ahol valójában nem láthatod a szerelmedet.

Viszont itt jön a csavar, hívni lehet. Beszélgethetünk egymással telefonon keresztül. Hangunk kapcsolódhat bárkihez, nem számít, mennyire hangzik ismerősnek. Illetve csak feltételezheted, ki is az a személy, de ténylegesen nem tudod kicsoda.

Sosem hoztuk fel. Kétségbeesetten meg akartam kérdezni, hallani akartam a hangját. Tudni akartam, valódi személy. Tudom, hogy valódi személy, de magát a valódi személyt nem ismerem. Lehet akárki, csak találgatok. Nincs előttem tényleges bizonyíték. Még ha van is, csak egy feltevés.

Ahhoz, hogy emlékeztessem magamat, miszerint nem vagyok szerelmes Sunshineboy94 nevű srácba, egy napra tettettem, mintha nem létezne. Bár a mobilom nézegetését alapul véve, úgy tűnik, nem megy túl jól. Rezgés rezgés után. Az őrületbe kerget. Ami még inkább őrületbe kerget, valószínűleg felszedős szövegek. Vagy dalszövegek arról, mennyire hiányolsz valakit, vagy az egyedüllétről.

A francba, ez az egész, um mi is az a szó? Ellenállhatatlan. Igen, azt hiszem ellenállhatatlan. És fantasztikus. Eddig még nem szomorított el teljesen. Ami remek, szeretném ha ez így maradna, és azt mondta így fog. Kétlem, nem ígérte meg. Még ha tudom, ha ígéretet tenne számomra, képtelen lennék elhinni egy pillanatra. Az ígéretek általában megszegésre kerülnek. Senki sem tartja be őket többé.

Hátra toltam a székemet, fel álltam.

"Köszönöm az ételt, Liz." – mondtam udvariasan. Arckifejezése megváltozott, összeráncolta homlokát.

"Semmit sem ettél. Egyébként pedig 'anyu'." – kissé idegesen vágott vissza.

Ajkamba haraptam. Most aztán nyakig benne vagyok. Mi a menekülési terv? Mi a helyzet az elmémben lévő térképpel? Mindig csak futni kellett, de nem tudom kivitelezhető – e, anélkül, hogy apának feltűnne vagy ő rajtakapna. Nincs jó kifogásom. Csak összefüggéstelenül beszélnék.