Utóirat: Fordulj fel! [Bexi ff.] Befejezett

6 fejezet

Márk szemszöge:

Mi a szar ez? Üres utcák??? Jézusom... Tomó úgy nyávog, mintha nem lennének golyói...

Végre előkotorom csukott szemekkel a telefont. 

"-Mindjárt ott vagyok érted!-hallom meg Körte hangját a telefonból.

-Hagyjál már, Körte. Aludni akarok, durva éjszakám volt...-dünnyögöm a telefonba, miközben magamra húzom a takarót.

-Hogy mondtad, gyerek??!!-akad ki rám kissé.

-Nem vagyok gyerek... Mindjárt tizenkilenc leszek...-sóhajtok egyet és kinyomom a hívást..."

Várjunk! Miért Beka hangját hallottam? Erre viszont egyből ki is pattannak a szemeim. 

És a tükör elé állok.

Na jó, mi a fasz?!

-Áááááá!-sikítok egyet.-Hol van a felsőtestem és a haverom?-szörnyülködök a tükör előtt, amikor Beka anyukája ront be ijedt arccal. 

-Mi történt?-liheg. 

-Leestem az ágyról.-füllentek, ekkor pedig unottan csukja be az ajtót és hagyja rám. 

"Gyere ide, de MOST!!! Anyukádtól nem tudom elhagyni a házat... MOST!!"

Kapok egy üzenetet, privát számról.  Ez tuti Beka. 

-Ne haragudj, Körte, de taxival mennék, közbe jött valami.-tárcsázom újra. 

-De gyerek...-kezdene bele, de kinyomom. Ezért még Beka lehet, hogy kinyír. 

Aztán kinyitom a ruhásszekrényt, és a kezembe akad egy melltartó. 

-75/B tudtam, tudtam!-kezdek el ugrándozni, mint egy öt éves. 

-Öhm, Beki minden rendben?-néz rám furcsán Lili az ajtóból.

-Persze.-szorítom a mellkasomhoz a melltartót.

-Akkor jó, mert amúgy sem beszélek veled.-menne ki, de megállítom. 

-Miért?-vonom fel a szemöldökömet.

-Mert nem törődsz Márkkal! Oda kellene adnod neki a számot, amit neki írtál!-és ezzel a lendülettel már itt sincs. 

Beka számot írt nekem? Hm...

Miután felöltöztem és a hajamat megtéptem, kaptam még egy sms-t. 

Tomi: Találkozunk ma a forgatáson :)

Én: Már alig várom ;)

Alig várom Tomó, alig várom...

Most valamiért tök szemétnek érzem magamat... Szegény Tomi, ja nem... Látom Márkkal magam előtt... 😂😂😂