Utóirat: Fordulj fel! [Bexi ff.] Befejezett

21 fejezet

Beki szemszöge:

Úgy érzem, mintha valaki rajtam feküdne és ez nagyon, de nagyon fura és szétmegy a fejem. Mi történhetett? Visszacserélődtünk? 

Kinyitom a szemeimet, de az erős fény miatt egyből be is csukom. Aztán annyit hallok, hogy motyog valaki valamit. 

-Nem... Tudom, hogy jól nézek ki.-mi van?!-Szeretlek, Beka...Várj...-erre viszont kipattantak a szemeim és felsikoltottam, mert Nagy Márk feküdt rajtam. Aztán pedig ő is felsikoltott. És nem is tudom, hogy ezen vagy, amin mondott, azon kellett volna jobban meglepődnöm... 

Ekkor viszont valaki elkezdte rángatni a kilincset kívülről és szitkozódott. 

-Ki van bent? Valamelyik Aszád? Valaki nyissa ki, mert rátöröm! Esküszöm Bogyó, ha megittad a tusfürdőmet, kicsinállak!-üvöltözik Körte. 

-Nyisdd ki.-suttogom Márknak. 

-Nyisdd ki te!-válaszol rémült tekintettel.

-Nem, te!

-Te!

És ez így ment egészen addig, ameddig ki nem nyílt az ajtó, úgy látszik Körtének volt egy pótkulcsa... Bárcsak ez elmondható lett volna az idegrendszeréről is... Azt hiszem, hogy tikkelt a szeme amikor meglátott minket a kádban, összebújva, szorosan... 

Nagyon gyorsan szálltunk ki és távolabb mentünk egymástól. 

-Márk...-fordult velem szembe.-Ha a gyerekkel valamit csináltál, én kinyírlak!-kezd el fenyegetni, vagyis az ő tudatában Márkot. 

-Mi csak aludtunk Körte.-védekezek egyből. 

Márk vállán pedig azt hiszem, hogy megszólalt a kisördög... 

-Nagyon ügyesen hazudsz, a részleteket ki ne add!-mutatja fel a hüvelykujját és ezt jó hangosan mondja. Körte ekkor pedig Márkra néz, aztán rám. 

-Kinyírlak, Márk!-ugrik nekem.