Utóirat: Fordulj fel! [Bexi ff.] Befejezett

9 fejezet

Beki szemszöge:

Tudtam! Tudtam, hogy nem bízhatok benne! Mekkora egy seggfej!

Szegény Tomi.... Nem ezt érdemelné... 

-Na jó, Márk, most azonnal magyarázdd meg, hogy mi ez az új dal amit a gyerek írt neked, Balogh most hívott fel...-dünnyögte Körte a telefonba. 

-Beka írt nekem egy dalt, ennyi.-próbálom meg gyorsan lezárni, de Körtét ennél nehezebb leráznom. 

-Úristen, Márk mondd, hogy nem kavartok a gyerekkel az üres fejű háta mögött...-hallottam ahogyan satuféket nyomott és mögötte meg dudáltak.-Anyádnak dudálgass, paraszt!-szidta az autósok édesanyjukat. 

-Tomi.-javítom ki automatikusan.-És nem, nem kavarunk.-rázom meg a fejemet. 

-Sosem szoktad kijavítani... Mindenki így hívja, ha a gyerek nem hallja...-röhög ki.

Áruló vagy Körte!                                   

-És csak úgy kíváncsiságból, mit kell ma csinálnom?-kérdezem feszengve, jézusom, csak rá ne jöjjön. Pedig annyira el akarom mondani Körtének. 

-Komolyan, Márk?! Komolyan???!!-ordibál velem.-Be kell ugornod a szülinapod helyszínére, hogy felügyelj egy kicsit és lesz ma egy fotózásod. Meg azt mondtad, hogy a barátnődet viszed valahova....-motyogta unottan.

-Szakítottunk.-avatom be Márk magánéletébe.-Szerintem az a csaj olyan szifiliszes volt, mind Ady....-dünnyögöm magamnak. Kívülről akkor egy rib...rinocérosznak tűnt. 

-És téged az miért most kezdd el érdekelni?-teszi fel szórakozottan a kérdést Körte.-Már megvolt, nem?-vihog bele a telefonba, én pedig elhúzom a számat, azt hiszem, hogy nem akarok egy ilyen pasis beszélgetésben részt venni...