Utóirat: Fordulj fel! [Bexi ff.] Befejezett

22 fejezet

Márk szemszöge:

Jól látom, hogy Körte Bekát fojtogatja? Uppsz... 

-Körte! Ne bántsdd!-próbálom őket szétszedni, hát baszki, hogy Bekának izma nincs az is biztos... -Mi csak egymáson aludtunk.-próbálom szépíteni a dolgokat.-Ruhában.-teszem hozzá gyorsan.-Mert nyilván a kádban kényelmetlen lett volna, meg minden... 

-Márk...-sziszegi nekem Beka lila fejjel. Hát nem gyönyörű? Olyan jól nézek ki még akkor is amikor a halál küszöbén vagyok fél lábbal! 

-Akkor hogy magyarázod  Mr. Felsőtest elégedett fejét?-fordul felém még mindig Beka torkát fogva. Bekának eégedett a feje? Bár, ha neki is ilyen teste lenne valójában akkor... 

-Márk az én új BFF-em.-bújok át a karja alatt és átkarolom a nyakánál Bekát, Körte pedig ekkor zavarodottan váltogatja kettőnk közül a tekintetét, de legalább már nem akarja kinyírni... 

-Mi van? Ti most szopattok?-akad ki.-Előbb hiszem el, hogy Bogyónak nemváltó műtéte volt, mint ezt.-mutat kettőnkre.-Ha ti ketten együtt vagytok az vagy korhatáros, vagy balhészagú! 

-Én a korhatárosra szavazok...-motyogom, Beka pedig a lábamra lép.

-Körte, esküszöm, hogy tiszteletben tartom Beka döntését és örülök, hogy Tomival van.-szólal meg most Beka. 

Körte pedig teljesen megnémult. 

-A franc akart tinikkel dolgozni!-tépi a haját.-Esküszöm, hogy amíg a liftben voltatok addig megváltozott valami, esküszöm! Akkor történt valami...-dünnyögi magának. 

-Én tudom!-jelentkezek. 

-Mondjad csak gyerek!-csillannak fel a szemei. 

-Azt hiszem, hogy aznap...esett.-válaszolok szórakozottan, Körte pedig fújtatva kimegy, majd a következő pillanatban és minket is magával rángat...