Clarissa Bellatrix Blackgold (? ff)

13. A hétvége

Szombat reggel van, Cora még mindig alszik, az éjjeli órámra nézve tudatosul bennem, hogy már 11 óra van. Olyan mélyen aludtam még, mint soha. Otthon és a Dumstrángban is álltalában kb 6-7 órát szoktam aludni, itt meg körülbelül aludtam 10 órát, de fura. Kellemesen kinyújtózkodok az ágyamon és felülők utána. Dorado nyugottan alszik a kis helyén, néha megmotszan és megigazgatja a tollait, majd vissza alszik. Ma este kellene találkoznom Dracoval, ha elmennék, de még nem tudom, hogy elmenjek e.

- Cassi téged keres valamelyik Weasley kint a klubbhelység előtt.- Ront be az egyik Mardekáros lány, asszem Daphne a neve.

- Ó melyik Weasley? Nem tudod pontosan?-kérdezem hátha Fred vagy George, mert ha valamelyikük akkor felöltözök, de ha példáúl valamiért Ron keresne (bár kétlem), akkor nem mennék ki.

- Aszem az egyik iker. De igyekezz mert Malfoy elakarja hajtani.-mondja, majd köszönés nélkül kimegy és becsapja az ajtót, olyan érzésem van mintha nem birná Dracot. Jobb lesz ha felöltözök, mielőtt elküldi az egyik ikret. Hétvégén még elvileg viselhetek egyszerű utcai ruhát, remélem nem lesz gáz belőle. Oda megyek a szekrényemhez és mivel még tegnap bepakoltak a manók ezért könnyen ki tudom választani, hogymilyen ruhát vegyek fel. Magamra kapok egy egyszerű térd főlé érő fekete rövid nadrágot. Illetve bele bújok Jack egyik piros pulcsijába, amin ez a felirat volt : легендак.(Legends)

Őssze kötöm a hajam, és már indulok is ki az ajtón. Cor csendben alszik tovább, legalább ő aludhat ha már én nem is. Leszaladtam a lépcsőn majd át a klubbhelységen, ki a kis folyoson a tégla falig, ami magától ki engedett. Az egyik iker a falnak dőlve várt rám, még mindig nem vagyok benne biztos, hogy melyikük az.

-Ó, jó reggelt!-Mondja a vörös hajú fiú, majd ellöki magát a faltól felém. Egyszerű utcai ruha van rajta is, de van egy olyan érzésem, hogy ő nem Fred, hanem George.

-Szia George!- mosolygok rá kedvesen a Weasley fiúra megkockáztatva, hogy nem is George az. Hirtelen ledermed és csodálkozva néz rám, azt hiszem nem gondolta volna, hogy felismerem. Hirtelen egy csapásra meg változnak az arc vonásai.

-Cassi. Nem hiszem el, hogy azt hitted George vagyok!- mondja szomorúan. Baszki pedig tökre biztos voltam benne, hogy ő George, nemár. De gáz nagyon kinosan érzem magam.

- Bocsi Fred, pedig biztos voltam benne, hogy te vagy George.-mondom és megállok a Weasley fiú mellett. Majd nagy meglepődésemre elkezd nevetni de annyira, hogy meg kellett támaszkodnia a falnál, ahol eddig állt. Már éppen meg kérdeztem volna miért nevetett ki, de felmútatta a kezét, mintha azt akarná, hogy maradjak csöndben.

-Tényleg George vagyok. De honnan tudtad, hogy nem Fred?- kérdezte hatalmas vigyorral az arcán, majd választ sem várva elindult a lépcső felé, én pedig követtem őt. Végig mentünk a nagy terem előtt, a hátsó ajtóig, ahol bejőttünk első nap. George olyan gyorsan megy alig tudok lépést tartani vele, köre lesek a folyoson és rajtunk kivül nincs sehol egy diák se.

- El viszlek a kedvenc búvóhelyünkre, ahova már első éves korunk óta járunk Freddel.- mondja miközben húz tovább magával. A hátsó kilyárat felé megyünk és meg látom azt a hatalmas mozgó ágakkal rendelkező fát, ami eddig ki nem szúrta volna a szemem.

-Az öreg fúriafűzhöz megyünk, nyugi nem kell félned.- mondja majd tovább húzza a kezemet magával. De egy fúriafűz az veszélyes, lecsap vagy akármi. Én oda nem megyek a közelébe az biztos, hogy ki van zárva.

-Nem, nem és nem. Biztos, hogy nem megyek oda ahhoz az életveszéjes fához.-mondom, megmakacsolom magam és ellent tartok úgy, hogy nem tud el húzni.

-Gyere.- húzza a kezem tovább, majd megfogja valaki a vállam, és megúgrok ijedtemben.

-Haliho.- mondja a másik Weasley ikre, majd George le pacsizik a tesójával. Nagy kő esik le a szivemről, és megforulok, hogy én is pacsizzak vele. Majd megállnak egymás mellet és elkezdenek sutyorogni. Megütögetem Fred kezét, ami a vállamon maradt, majd el indulok a fűz felé. Megnyugtatott a tudat, hogy mindketten itt vannak, és igy nem félek annyira. Azért tartom a tisztes távot attól a fától csak egy kicsit közelebb megyek, még sose voltam ilyen közel egy enyire veszélyes dologhoz, ki ráz a hideg.