- De ugye nincsen semmi baja?-kérdezem a lányt miközben haladunk befelé a suliba. Hátra pillant a válla felett és bátoritóan rám mosolyog.
-Semmi halálos, csak egy két karcolás. Régóta ismerem Cedric-et, nem lesz semmi baja.-mondja és közben meg simitja a karom. Gondolom az összes Hugrabug-os ilyan kedves és barátságos, én fixen nem kerülhettem volna oda. Egészen a gyengélkedő ajtajáig jött velem aztán el indult a déli torony lépcsői felé. Be lépek a terembe és Cedric-en kivül még van pár sérült. Sietve lépek az ágyához, alszik. Az arca olyan nyugodt mint mindig, a kezebe van kötve, olyan gyorsan történt ott minden, hogy észre se vettem a sebeit.
-Hé jól vagyok.-mondja és fel ül az ágyon, ijedten pillantok az arca felé és meg fogom a kezét.
- Biztos?- kérdezem félve mert mivan ha csak miattam csinálja ne, hogy jobban meg ijedjek. Igyekszem nem el sirni magam és arra gondolni, hogy egy sárkány majdnem szét tépte.
- Mikor lesz a második próba?-kérdezem inkább terelés ként ne, hogy arra gondoljak ami ma volt. Cedric el mosolyodik és le nyúl az ágya melletti éjjeli szekrény felé ahonnan egy arany tojást vesz le. Majdnem akkora mint a fejem, és a teteje furán kapcsolodik össze.
- Meg foghatom?- kérdezem cukin nézve rá. Cedric el neveti magát és a kezembe adja, jó kis súlya van majd nem le ejetettem olyan nehéz.
- Azt hitted könnyű mi?- nevet fel, de az arca pár pillanatal később át vált fájdalmasra. Lehet nem kellene meg nevetettnem, akkor visszont Fred és George a közelébe sem jöhetnek. Meg kerülöm az ágyát és vissza rakom a tojás cuccot az éjjeli szekrényére.
- Ideje mennie Miss Blackgold! Mr Diggorinak még pihennie kell.- mondja Madam Pomfrey és konkrétan el hesseget az ajtóig mint egy legyet és ki dob. Hát ez komoly, jó, hogy nem csukta az orromra az ajtót. Most mit csináljak? Merlinre el felejtettem a többieket, Harry és Viktor is már biztosan végzett. A Griffendél torony felé megyek mert arra a leggyorsabb, wow mikor lett ekkora szél? Valaki szólhatott volna, hogy esni fog az eső legalább kabátott vettem volna akkor fel. Ki nézek az ablakon és egy Harry sűvit el előttem ééééss egy sárkány? Mi a Merlin? MI TÖRTÉNIK ITT? Neki nyomom a fejem az üvegnek de már nem látok semmit. Amilyen gyorsan csak tudok úgy futok a Roxfort bejáratáig ahol ki vágódok és meg látom Harry-t akit még mindig üldöz a sárkány.
- HARRY! HARRY VIGYÁZ!- Kiabálok a fiúnak torkom szakadtából, Harry át repül a kő hid fölött ahol meg akad a sárkány és mint ketten be esnek a szakadékba. Merlinre mi van ha meg halt. Le térdelek és erősen probálok koncentrálni, hogy meg lássam Harry-t a mélységben. Merlin most segitened kell, nem halhat meg.
- HARRY ! HAR.....- Kiabálom a mélység felé és pont akkor röpül fel, Merlinre azt hittem meg halt. Olyan gyosran veszem a levegőt ahogy csak tudom, nem hiszem el. Mi lett a sárkányal? Fel pillnatok a sátrak felé repülő Harry-re majd le a mélységbe ahova estek. Nem akarok itt lenni amikor fel repül jobb lesz ha le lépek innen. Mivel Harry volt az utolsó versenyző gondolom Viktor is sikerrel járt. Mostanában egy fojtában csak két dolog jár a fejemben az egyik Dumbledore-al függ össze a másik pedig azokkal a fura múltba látásokkal. Át sétálok a Roxfot-on egészen a Mardekár klubbhelységéig meg se állok. Fel megyek a fiúk emeletére, Draco és Balsie szobájában le vágódok az egyik ágyra. Ahogy itt el nézem a sötét plafont meg nyugszok és lassan el alszok.
................................................... ............ ... .. .. .. . .. . .. . . . ......... ... ......................................
- Hé, ébresztő!- Bögdösi valaki a vállam, a hang felé fordulok és Theodore Nott áll fölém hajolva. Ülő helyzetbe kerültem ő pedig ki egyenesedett, Theodore magas, barna hajú igazán helyes fiú.
YOU ARE READING
Clarissa Bellatrix Blackgold (? ff)
Fanfiction-Cassi kis korától tudta, hogy öröbe fogadták de azt sose hogy kik a valódi szülei. Talán idén mikor vissza tér Angol gyökereihez rá jön, miért adták a biologiai szülei oda másoknak. Nem mintha, nem szeretné örökbefogadó családját de Cassi mégis vág...
