- Úgy értsem arra kiváncsi, hogyan is kapcsolódik ez a hely önhöz, Miss Blackgold?-kérdez vissza az igazgató amikor fel érünk a domb tetejére ahol a hatalmas, szürke épület ajtajában két varázsló örködik. Majdnem olyan mint Dumledore emlékében amit látthattam, hirtelen meg borzongtam és gyorsan meg ráztam a fejem. Az igazgató pedig kérdőn nézett rám.
- Bocsánat azt hiszem még mindig rosszul vagyok.- Mondom, remélem el hiszi és nem tűnik fel neki, hogy csak terelek vele. Lassan haladunk felfele a lépcsőkön Dumledore megy elől én pedig szokás szerint követem. Mosolyogva nézelődök kőrbe és meg akad a szemem a kicsi ablakok.
- Ma megismerheted az édesanyád apját. Akit még a fiatalságomból ismerek.- meséli amolyan Dumbledor-os stilusban. Nem tudom el dönteni, hogy mérges, ideges vagy szimplán ilyen hideg sitlusa van. Álltalában olyan .........
-Maga ismerte a szüleimet is?-kérdezem hirtelen mikor a lépcső tetejére érünk. Rám pillantva biztatóan el mosolyodik majd a pálcáját ki rakja az asztalra.
- Tedd ki te is.-mondja majd el indul a folyosón, gyorsan le rakom a pálcám és zsaladok is útána. 6 Ajtón is tovább mentünk mig végül le fékezett a hetedik előtt. Ki nyitotta az ajtót és előre engedett. Egy idős férfi ült az ablak előtt ami arra nézett ki ahonnan jöttünk fel a dombra. Az idős férfi aki a Nagyapám vicces, hogy nem is zavart ez az egész. Minta észre se venne minket, meg sem mozdul.
- Gellért!- szólitotta meg kemény hangon Dumbledor.
- Albus-mosolyodott el halványan a ,, NAGYAPÁM", engem szinte észre se vett vicces. Gellert Grindelwald volt Voldemort után a legnagyobb gonosztevő a varázs világban. Dumstrángos révén nem lehet, gogy ne hallottam volna róla. Némelyik ottani professor rendesen imádta őt, hihetetlen nem tudom mit érzek jelenleg.
- Nem is kérdezed ki ő?- kérdezi Dumbledore rám mutatva, nagy kegyesen rám emeli a tekitetét alaposan végig mér majd meg rázza a fejét.
- Nem akarom tudni de te biztosan el mondod.-mondja miközben a Dumledore szemébe néz aztán hirtelen vissza fordul az ablak felé. Szegény egy kicsit sajnálom mióta itt van csak ugyan azt a tájat nézheti minden nap.
- Gwendolin lánya, az unokád.-mondja hirtelen Dumbledore, még sosem hallotam az igazi anyám nevét. Gwendolin Grindelwad gondolom, a nagyapám felém kapja a fejét és most sokkal alaposabban vizslat vele. Közelebb jön hozzám de Dumbledore még mindig ott áll fenyegetően mellettem. Teljes magasságában jóval magasabb mint én még az igazgatónál is pár centivel. Most, hogy közelebb van látom a rengeteg ráncot az arcán ahol a szakálla nem takarja. Nincs láncra verve viszont a ruhája jócskán látott már szebb napokat. Bizonytalanul közeledik a keze az arcomhozt, a szemem sarkából látom ahogyan Dumledore halványan bólint majd ki megy.
- Magatokra, hagylak titeket.-mondja mikor már éppen át lép a küszöbön. Gellért keze pont akkor az arcomat. Látja ahogy ki ráz a hideg és el is kapja a kezét majd vissza ül a székébe, de nem fordul el tőlem.
- Ho...hogy hivnak?-kérdezi percekkel késöbb. Hogy hivnak? Ez az első ami eszébe jut? Körbe lesek a zárkájában és végül helyet foglalok vel szemben a földön. Mikor éppen le ülnék fel pattan.
- Ne majd hozatok egy másik széket.-mondja majd felém nyújtja a kezét fel húz és a székébe ültet majd ki szól németül a folyosóra. Meg jelenik egy varázsló egy kopott fa székkel ami sokkal kéynelmetlenebbnek tünik mint az amin én ülök. Mikor szora nyitnám a szám helyet foglal velem szemben és kiváncsian pillant rám. Ahoz képest mikor elősször láttam most sokkal fiatalabbnak tűnik valamiért.
- Clarissa Bellatrix Blackgold.-válaszolok mikor vissza tér a hangom, elgondolkodva figyel majd keresztbe teszi a lábait. Az emlékben amit láttam sokkal fiatalabb volt és erősebb is.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Clarissa Bellatrix Blackgold (? ff)
Hayran Kurgu-Cassi kis korától tudta, hogy öröbe fogadták de azt sose hogy kik a valódi szülei. Talán idén mikor vissza tér Angol gyökereihez rá jön, miért adták a biologiai szülei oda másoknak. Nem mintha, nem szeretné örökbefogadó családját de Cassi mégis vág...
