Külföldi-belföldi au
Vera már egy ideje íróként dolgozik, járja a Kontinenset és ír.
Országról országra menne, de a Nilfgard terjeszkedése miatt ez most nem igazán lehetőség számára.
Mindenhol háború és pusztítás, Vera ezekről ír, mivel folyamatosan ez veszi körül.
Egy fárasztó nap után mindenki kedvenc írója betér egy fogadóba, hogy szállást kapjon az éjszakára.
A fogadósnál kifizetni a szállását, majd lehuppan az egyik üres asztalhoz és folytatja az írást.
Annyira belemerül a munkájába, hogy nem is veszi észre, hogy a fogadó lassan kezd megtelni és a hely hiány miatt leül vele szemben egy fehér hajú férfi.
Vera csak akkor pillant fel a munkájából amikor a fehér hajú férfinek, feltehetőleg a barátja, odajön az asztalukhoz és valami nőről kezd el beszélni.
Az írőnő nagyon meglepődik, hogy már nincs egyedül, ezért elkezdi összepakolni a kis papírjait.
- Nyugodtan maradjon. - Mondta a fehér hajú férfi.
- Maradhatnak, engem nem zavarnak - Mondta Vera, mert hiányolt már egy kis társaságot.
A fehér hajú férfi bólintott majd visszaült az eredeti helyére.
A férfi barátja pedig elment énekelni a fogadó elé (behallatszódott).
A bent maradtak estéje csendben telt egy ideig, majd már csak annyit vettek észre hogy beszélgetnek.
Egész éjszaka diskuráltak, majd másnap elváltak az útjaik, de a beszélgetést magukkal vitték.
Zsófikusz
YOU ARE READING
Weeb Költők Társasága
Fanfiction𝙲𝚘𝚖𝚖𝚞𝚗𝚒𝚜𝚖 𝚗𝚎𝚖. 𝚟𝚘𝚕𝚝 𝚜ó𝚜 Fingfic: olyan fanfiction amit mi írunk. Fingficek rólunk meg még néhány szerencsétlenről. Jó olvasást, Leó, Kira és Arc-En-Ciel legyen veletek!
