Boarding school ×TaeKook×

💫12.Rész💫

Miután kínosan visszamentem Jiminhez megbeszéltük, hogy legközelebb előre szól és megbeszéli velem ha ilyet csinál. Nem ítélem el. Van nemi élete, de állítása szerint legalább ritkán. Plusz azt mondta kárpótol azzal, hogy elvisz fagyizni. Szóval most épp a város legjobb fagyizójában vagyunk. Ami nagyon jó, de drága. Még mindig nehéz megszoknom, hogy gazdagokkal vagyok körül véve. Igazából kicsit hiányzik, hogy Minhoval csövülök a parton.. Olyan jó lenne ha még mindig Busanba laknék és mondjuk ott lenne ez az iskola.

-Na és hogy haladtok Taehyungal? - kérdezte Jimin miközben nagy kanállal ette a fagyit.

-Szerintem jól. Négykor elmegyünk valahova. - mondtam izgatottan. Még sose voltam randin.

-És nem nyomul túlságosan? - kérdezte tovább tömve magát.

-Hát.. Nyomul, de sokszor leállítom. - mondtam mire elismerően bólogatott.

-Majd vissza felé beugrunk a közeli parkba. - mondta mire furcsálva néztem rá.

-Minek? A parkban sok a szúnyog. - mondtam elhúzva a szám. Mindig én vagyok azoknak a kis élősködőknek a célpontja.

-Abba amelyikbe megyünk biztos nincs. - mondta vállatvonva.

-Miért akarsz oda menni? - ez mostmár inkább furcsa. Hirtelen természet kedvelő lett vagy mi?

-Írtak osztály csoportba, hogy menjünk oda. - mondta a telefonját mutatva. Már két óra? Hamarosan találkozok Taehyungal.

-Oh.. Jó, de siessünk még négy előtt vissza akarok menni. - mondtam mire bólintott. Szóval gyorsan megettük a fagyit és már mentünk is tovább. Egy hatalmas parkba mentünk ahol mèg nem jártam. Mondjuk szinte sehol se jártam még.

-Na végre. Azt hittem már nem jöttök. - jött ide egy teljesen idegen fiú. Ő nem is az osztálytársunk.

-Neked is szia. - pacsizott le vele mosolyogva Jimin. Szóval ő ismeri. Habár ez egyértelmű.

-Hello. - köszönt mosolyogva neki.

-Szia. - köszöntem én is, csak hogy jelezzem itt vagyok.

-Oh. Szia. Téged miért nem láttalak még? - jött ide mire kicsit meglepődtem. Nem szeretem, ha ismeretlenek az aurámba jönnek.

-Új vagyok, egy hete jöttem. - mondtam kicsit kínosan. Látványosan végigmért a szemével ami már tényleg kellemetlen volt.

-Vedd le róla a szemed. - karolt át hirtelen Taehyung ami eléggé meglepett. Hogy kerül ide?

-Ki gondolta volna. Már rá tetted a kezed igaz? - kérdezte gúnyósan Taera nézve.

-Mi közöd van hozzá? - kérdezte szorosan magához húzva.

-Semmi. Most hogy tudom közöd van hozzá, biztosra tudom, hogy könnyűvérü. Azokat meg csak te szereted. - mondta mire Tae csak elmosolyodott.

-Elég nagy szád van ahhoz képest, hogy legutóbb majdnem elbőgted magad miután megvertelek. - mondta meglökve.

-Hagyd. Csak menjünk innen. - megfogtam a kezét és nehezen, de elhúztam.

-Nem tudom, hogy kerültél ide, de még sose örültem neked ennyire. - mondtam megkönnyebbülve.

-Miért vagy ilyen gyökerek társaságában? Amúgy meg miért nem válaszolsz az üzeneteimre? - kérdezte megfogva a kezem.

-Mert le volt merülve a telóm és ott hagytam a szobámba töltőn. Reggel óta nincs nálam. - mondtam lehajtott fejjel. Este kérni akartam tőle töltőt, de neki iphone-ja van nekem meg samsung és nem lett volna jó..

-Annyi szerencséd volt, hogy pont a szembe lévő üzletbe jöttem és észrevettem, hogy itt vagy. - mondta egy fekete kocsihoz húzva.

-Ülj be. - mondta mire meglepődtem. Ez az övé?

-Ugye van jogsid? - kérdeztem mielőtt még kinyitottam volna az ajtót.

-Még jó, hogy van. - mondta beszállva mire én is beültem.

-Hány éves is vagy? - kérdeztem rá nézve.

-Tizennyolc. - mondta vállatvonva.

-De azt mondtad tizenegyedikbe jársz.

-Nyelvi előkészítős osztályban vagyok. - mondta mosolyogva. Ezt nem is tudtam róla.

-Wow.. Milyen nyelven beszélsz? - kérdeztem érdeklődve. Végre többet is megtudhatok róla.

-Angol és Japán. - mondta beindítva a kocsit. Na most vagy meghalok vagy nem.

-De ugye tényleg van jogsid? - kérdeztem rá biztonság kedvéért.

-Ne idegesíts vezetés közben.