Boarding school ×TaeKook×

💫54.Rész💫

Sokszor álmodtam arról, hogy részt vegyek egy iskolás bulin, de sose gondoltam volna, hogy milyen bonyodalmas lesz.. A szilveszteri buli maga volt a káosz. Vagy még annál is több. Már az eljén kegyetlen rossz hangulatom volt, mert Taehyung kegyetlen bunkó volt velem. Nem tetszett neki a ruhám, túl sokat beszéltem, vagy éppen amikor meg se szólaltam rám fogta, hogy hisztis vagyok. Perszr ő végig ihatott meg nézhetett másokra is, de nekem meg volt tiltva. Viszont ezt a viselkedése még így is lényegtelen mert elengedtem, de az amikor a barátai elkezdtek zaklatni meg szekálni az minden átokkal felér. Ugyanis amíg azok engem elhúztak jobbra balra. Tae elkezdett táncolni egy lánnyal. Már szó szerint fogdozták egymást amikor rászóltam, de ő lerázott azzal, hogy hagyjam mert a szerelmével táncol. Nálam pedig itt szakadt el a cérna és ott hagytam mindenkit a buliban. Még egyszer visszanéztem és Tae már a lány szájában volt, ami összetörte a szívem.

Ez volt egy hete. A buli után felhívtam anyát, hogy jöjjön értem mert haza akarok menni. Szóval így el tudtam tűnni egy hétre kiszellőztetni a fejem. A telefonom meg végig ki volt kapcsolva. Nem hiányzott senki. Se Jimin, se Minho se senki.. Végre nyugodt voltam és volt időm gondolkodni.

Lehet eddig tartott Taehyungal? Sejtettem hogy hamar tovább fog lépni, de azok után, hogy azt mondta én vagyok az első szerelme azt hittem még ezt az évet kihúzom vele, de rosszabbul el se képzelhettem volna ezt a sok zűrt..

Ma viszont már tanítás van és akármennyire nem akartam visszajönni, muszáj volt. Nem sokára kezdődnek a vizsgák és muszáj részt vennem az órákon. Hiába van olyan szintű gyomorgörcsöm mint még soha.

Nem vagyok felkészüpve se Minho zaklatására, hogy mennyire igaza volt Taehyungról, se Jimin hisztijére amiért eltűntem és pláne nem vagyok kész Taehyung látványára.

Viszont nagyon meglepődtem amikor nem az fogadott amit gondoltam. Jimin idejött hozzám és szó nélkül magához ölelt.

-Hogy vagy? - kérdezte szorosan tartva mire a nyakába nyomtam a fejem.

-Jól, csak ígérd meg, hogy nem engedsz se Minho se Taehyung közelébe. - mondtam mire bólintott én pedig felhúztam a csukjám, hogy ne legyek felismerhető.

Sikeresen el is jutottam az osztályterembe ahol sok szem rám szegeződött, így elég kínosan ültem le a helyemre. Előre érzem, hogy borzalmas napom lesz.

Az állításom pedig már most kezd beteljesülni igyanis már tíz perce becsengettek, de még nincs itt a tanár és egyre jobban érzem magamon mások tekintetét. Annyira éreztem, hogy elfog jönni ez a pillanat, de annyira nem vagyok felkészülve. Taehyung az iskola egyik legismertebv diákja, nem egy barátja van így gyorsan terjednek a pletykák, de nem tudtam, hogy így fog ez hatni rám.

Ráadásul Jimin sincs itt mellettem. Azt hittem legalább ő nen hagy magamra, de ezek szerint a telefonja fontosabb neki nálam.

Annyira fusztráló ez az egész. Sose szerettem ha megnéznek, most meg hogy mindenki néz az nagyon kiborít. Nem maradhatok itt.. Addig kell vissza jutnom a kollégiumba amíg nincs senki a folyosón.

Gyorsan felpattantam és kiviharozva a teremből indultam meg a lehető leggyorsabban a kollégium felé, csak egy valamivel nem számoltam. A folyosó elvisz a fiú öltöző előtt és persze, hogy ma van a focisták reggeli edzése..

Próbáltam elviharzani mellettük mielőtt meglátom azt akit nagyon nem akarok, de Jackson elkapta a táskám és visszahúzott.

-Maradsz. - mondta majd kissé hátrább lökött mire majdnem hátast dobtam, de szerencsére jó az egyensúlyom így sikerült megállnom a lábamon.

-Elmondanád miért olyan kurva nehéz felvenned nekem a telefont? - na igen azt hittem sikerül megállnon a lábamon, de most Tae lökött meg csak egyenesen a szekrénynek.

Karbatéve a kezét várta, hogy válaszoljak neki, de én bizony nem tartozok neki magyarázattal. Megcsalt. Viselje a sorsát.

-Nem szólsz hozzám mi? Pedig elmondanád mi a fasz bajod van már megint! - mondta idegesen a szekrénybe ütve pontosan mellém mire összerezdültem. Félek tőle ez tény, de nem mutathatom ki így muszáj volt összeszednem magam.

-Nem akarok veled beszélni. Megcsaltál nem rémlik? - kérdeztem flegmán majd gyors léptekkel ismét elindultam a kollégium felé. Az elején nem láttam, hogy Tae utánam jönne, így azt hittem leráztam, de a kollégium ajtajában hirtelen elkapta a karom és felrángatott a szobájába. Bármennyire is el akartam ezt kerülni.

-Nyisd ki az ajtót. - szóltam rá miután csak úgy ránk zárta az ajtót. Tudja, hogy ezzel rémíszt meg a legjobban. Tudja, hogy így nem merek neki visszaszólni..

-Előbb hallgass végig, nem úgy volt az mint ahogy gondolod.