Boarding school ×TaeKook×

💫77.Rész💫

Én már felkészültem a tényre, hogy Jungkook az agyamra fog menni másnaposan meg, hogy egész nap szenvedni fog miután kialudta magát, de esküszöm olyan jól bírja a másnaposságot mint ahogy soha senki. Viszont így legalább vissza kaphatja a bántalmazásait. Ma este már úgyse fog aludni. A buliba viszont akkor sem viszem el. Épp, hogy kijózanodott inkább itt maradok vele.

Habár kezdem egyre jobban felhúzni magam ugyanis ő nem képes önmagában elleni muszáj neki rajtam fészkelődnie. Én itt próbálok nyugodtan játszani.

-Kényelmetlen vagy. - mondta morcosan mire azt hittem lelököm magamról. Kezd tényleg nagyon felhúzni.

-Maradj már el a seggeden mi vagyok én párna?! - kérdeztem mérgesen mire ő szándékosan szembe ült velem az ölembe és kitakarta nekem a képet.

-Ne akard, hogy ki mondjam hangosan mi vagy. - nézett rám szúrósan miközben újra megcsípett. Nagyon közel jár ahhoz, hogy megverjem. Tényleg nagyon közel.

-Sírni fogsz te még ma. - mondtam neki komolyan majd le löktem magamról. Miért is maradok én itt vele?

-De szeress! Mindig ilyen vagy velem! Akkor legalább had játszak veled! - ült fel ismét morcosan.

-Ezzel nem lehet ketten. Nem tudod lefoglalni magad? - kérdeztem szemforgatva. Egyszer ülnék le játszani akkor is zaklat. Miért nem tudott tovább aludni?

-Aztán mivel? - kérdezte unottan. Még én találjak ki neki programot.

-Aludj vagy telefonozz vagy tudja a bánat csak engem ne zaklass. - szóltam rá makd vettem egy nagy levegőt és újra játszani kezdtem. Kikészít engem.

Na persze nem is mondhattam volna rosszabbat ugyanis úgy felhúzta magát rajta, hogy ki vette a kontrollert a kezemből és olyan erővel nekem ugrott mint még soha!

-Mi az, hogy ne zaklassalak?! Akkor is velem leszel ha nem akarsz! Ennyi kijár nekem a sok szenvedés után! - fenyített be teljesen mire kicsit meglepődtem rajta. Nagyon erőszakos másnaposan.

-De baba mit vársz tőlem? - kérdeztem szenvedve miközben felült rajtam. Sokat vár tőlem.

-Azt hogy szeress! Gyere el velem moziba! - mondta akaratosan mire szemet forgattam.

-Csak horror megy ilyenkor már. - mondtam hátha elijesztem vele, de valamiért nem érdekelte. Pedig nem is szereti a hülye.

-Nem baj, gyere menjünk! - szállt le rólam, majd egyből a telefonját leste és nem tudom mire foglalt, de már nem is érdekel csak essek gyorsan túl rajta.

-Megvettem a jegyeket egy óra múlva kezdődik szóval most indulunk, nem akarok késni. - parancsolt rám.

Megjegyzem autóval a mozi öt percre van.

-Nem késünk el. - nem tudom ma már hányadszorra forgatom a szemem, de mellette mást se tudok csinálni. Legalábbis ma. Mára már leélt.

-Nem baj sietünk. - szólt rám ismét mire védekezően feltettem a kezem. Már megse merek szólalni.