Boarding school ×TaeKook×

💫67.Rész💫

Igaz mérges vagyok Taehyungra, de talán túlzásba vittem az ignorálását ugyanis olyan szinten látom rajta, hogy ideges mint még soha.

Jelenleg lent vagyunk a meccs előtti úgymond iskolák közötti barátkozó programon így a meccs előtt és én bár Taehyung mezében vagyok egyáltalán nem vagyok vele egy légtérben. Tartom tőle a távolságot amíg be nem vallja, hogy igazam van.

Most is megtudna ölni a nézésével, de azzal, hogy hátat fordítok neki azzal semmire se megyek mert így csak lyukat éget a hátamba. Viszont valami most nagyon elterelte a figyelmem és ez nem más mint az, hogy Jin olyan szinten flörtöl a másik suli egyik focistájával mint ha pénzért csinálná, de nem csak az én államat súrolta a padló. NamJoon szája olyan nagy, hogy legyet lehetne vele fogni. Így van ez a mondás ugye? Vagy ez egy másik? Mindegy a lényeg szerintem leesett.

-Azta.. - lepődött meg mellettem Jimin is amint észre vette. Azért ez nem semmi. Egész idáig összevolt törve meg mérges volt. Tegnap este még nálunk is aludt mert ki volt, most meg.. NEM HISZEK A SZEMEMNEK.

-Ez a nap egyre nagyobb káosz. Jin flörtöl, te ignorálod Taehyungot, nem láttam Yoongit és nem hallottam Hyuna hangját. Ez tetszik. - mosolyodott el miközben beleivott a kulacsába. Fogadni mernék, hogy valami alkohol van benne.

-Nem csak Taehyungot ignorálod. - lépett mellém a semmiből Minho. Esküszöm annyira féltem eddig rá nézni, hogy el is felejtettem, hogy ide jár.. Ez nagyon gáz!

-Beszélhetnénk? - kédezte elhúzva a száját mire bólintottam. Tudtam, hogy ez egyszer eljön. Rá néztem Taehyungra aki átváltott komoly tekintetbe, ami csak egy dolgot jelent. Olyan ideges mint még soha.

Minhoval félrementünk a pálya szélére, a szívem meg majd kiesik a helyéről. Nagyon szar barát vagyok és most biztos hozzám vágja ezt.

-Könnyebb lenne ez az egész ha nem Taehyung neve díszelegne a hátadon, de beszélhetnénk kettőnkről? - kérdezte kicsit feszülten amit megértek. Egyikünknek se egy kényelmes helyzet, de muszáj lesz átesnünk ezen.

-Szerintem is kellene. - mondtam egyetértve, közben pedig láttam, hogy Tae mosolyog, szóval valami nagy hülyeségre készül. Egy percig nem bír viselkedni.

-Tiszteletben tartom, hogy Taehyungal jársz, de nem szeretném, ha ellöknél magadtól. Nagyon fontos vagy ne.. - még be se fejezte a mondatát egy labda fejbe találta. Na erre nem voltam felkészülve.

Egyből rá fogtam a fejére, hogy vérzik e valahol ugyanis ezek a csúcsos labdák biztos lyukat ütnek a fejbe. Jó egyenlőre nem làtom, hogy sérült volna, de biztosan fájt neki.

-Ne haragudj, hogy mindig miattam bántanak. - mondtam magamhoz ölelve a megszeppent fiút. Ah már biztos nagyon fájt neki.

-Nem baj, az ölelésed kárpótol. - mondtam visszaölelve, de aztán hamar el is engedtem, nehogy Tae féltékenységi rohamot kapjon. Viszont mostmár muszáj lesz beszélnem vele. Ez nem mehet így tovább.

Egyből meg is indultam az említett felé aki karbatett kézzel várt, mintha neki lenne oka megsértődni.

-Beszélnünk kell. - fogtam meg a kezét és már húztam is volna félre, de nem mozdult.

-Oh mostmár beszélnél velem? - kérdezte flegmán mire legszívesebben megütöttem volna, de most csak visszafogottan bólintottam.

-Ne legyél ilyen légyszi, normálisan akarok beszélni. - mondtam mire végre elindult utánam. Ez is bizonyitja hogy ez a beszélgetés kegyetlen nehéz lesz.

Félrevonultam vele a pálya szélére, ugyanúgy mint Minhoval, de most pontosan tudom mit akarok mondani.

-Nem akarom, hogy így viselkedj Minhoval. Tudom, hogy sokat szekált és húzta az agyad, de most megbeszéltem vele. Nem fog tenni semmi rosszat, csak a barátom akar maradni, én meg nem akarom ellökni őt. Képtelen vagyok rá, szóval csak arra kérlek bízz bennem. Tudom kezelni a helyzetet és tudom, hogy téged is elengedhetlek egyedül bulizni. Ne haragudj, hogy ha az ellentétjét mutattam neked. Csak megijedtem.. Eszembe jutott, hogy mi történt amikor legutóbb részeg voltál és a félelem elvette az eszem. Meg kellett volna beszélnem veled, de megint csak elmenekültem. - hajtottam le a fejem bűnbánóan. Tudom, hogy megint én hergeltem fel és ez rosszul esik. Túlságosan is félek szembe nézni a dolgokkal és egyből bekapcsol bennem a menekülési ösztön, pedig muszáj lesz túllépnem a dolgokon.

-Benned eddig is bíztam, de Minhoban nem tudok, fordított helyzetben te se tudnál. Viszont tisztában vagyok azzal, hogy te menekülsz a dolgok elől így nem haragszok rád miatta. Nélküled viszont nem megyek el a buliba. Tudom, hogy végig aggódnád az éjszakát. Én nem terhellek ezzel. Ezért mondtam ne beszélj Hyuna-val. Ő csak magával foglalkozik. - ölelt magához óvatosan amire most hatalmas szükségem volt.

Tudom, hogy ezzel a válasszal kikerült Minho a képből, de nem érdekel. Lassan megemészti úgyis. Vagyis nagyon remélem.