Boarding school ×TaeKook×

💫47.Rész💫

Reggel megtörtént az a csoda ami eddig csak egyszer fordult elő. Előbb keltem mint Taehyung. Lehet tegnap jobban lefáradt mint én..

Kihasználva a helyzetet persze egyből a telefonjáért nyúltam és az arc felismerővel sikeresen fel is nyitottam a kis készüléket.

Olyan rég vártam erre a pillanatra, hogy azt se tudjam mivel kezdjem. Az üzeneteivel vagy a közösségi oldalával..

Bevallom az elején féltem, hogy találok rajta valamit, de szinte majdnem elolvadtam amikor láttam, hogy csak velem és a barátaival van kapcsolatban. A telefonba is úgy vagyok beírva neki, hogy baba és egy szív.

Jó persze instagrammon jól kiidegeltem magam amiért ilyen sok lány irogat rá, de sajna ezzel nem tudok mit kezdeni. Gondolom neki sincs kedve folyton törölgetni őket. Plusz kárpótol amiért a közös képünk a profilképe. Nem mintha nekem nem ugyanez lenne csak na. Nekem van ötven követőm, Taehyungnak meg közel huszezer. Amilyen helyes nem is csodálom..

Az elején még nem is értettem, hogy ha nincs semmi titkolni valója miért nem hagyja, hogy nézegessem a telefonját, de aztán megnyitottam a gallériáját és minden értelmet nyert. Taehyung fotózgat amikor alszok.. Nagyon hülyén nézek ki ezeken a képeken.

Na jólvan.. Itt egy kép amin épp a fenekemen van a tenyere.. Nem tudom, hogy említettem e de elég nagy keze van és elég kicsinek látszik mellette a fenekem. Mondjuk ezen a képen látszik, hogy elég jó ami valljuk be fiúknál ritka. Viszont remélem nem küldte el senkinek..

Még nézeggetem egy kicsit a képeket amikor is megláttam egy képet amin az van, hogy Taehyung bepucsít Lisa-nak aki valamiért öltönyben van. Én pedig annyira kiégtem már ezen, hogy inkább kikapcsoltam a telefont és visszaraktam a helyére a telefont. Nem is vagyok kíváncsi a több képre.

Ez a pár nap a barátaival mondhatni elég gyorsan eltelt, de nem olyan gyorsan mint akartam. Taehyung nővérének az esküvői partija elég hosszú és unalmas volt. Mindenki ki volt öltözve és olyan unalmas témákról beszéltek, hogy majdnem elaludtam. Na az nem telt el gyorsan. Minden perc vagy száz évnek tűnt és ezzel még keveset is mondok. Taehyungnak persze nem volt unalmas ő mindenkivel jót beszélgetett. Én csak az voltam aki álldogált mellete mint egy dísz madár..

Jelenleg épp haza tartunk és én kezdek egyre jobban félni mert Minho már ott van és neki még nem beszéltem Taehyungról, pedig ő mindent elmond nekem szóval előre érzem hogy elég mérges lesz..

-Miért nem beszéltél rólam a barátodnak? - kérdezte Tae komoly tekintettel, mire csak szemet forgattam. Élvezi, hogy most ő szekállhat, csak nem mutatja ki.

-Mert nem beszéltem vele sokat.. Te féltékeny vagy rá ezért amikor veled voltam nem igazán írhattam neki, Jimin meg szintén féltékeny és ő se engedte! - mondtam idegesen megszorongatva szegény életem kezét. Igaz félek egy kicsit amiért egy kézzel vezet, de ő ajánlotta fel, hogy ha nagyon izgulok megfoghatom.

-Én nem mondtam, hogy ne beszélj vele. - vont vállat, mire csak összeszűkített szemekkel néztem rá.

-Tényleg nem, csak akárhányszor elővettem a telefonom, úgy néztél rám mint akit mindjárt megversz. - mondtam ismét rászorítva, de látszólag nem igazán fáj neki., szóval legalább ezen nem kell stresszelnem.

-Én nem vernélek meg, igaz közel állsz ahhoz, hocs elpicsázzalak, de még nem idegeltél ki annyira. - mondta mire csak vettem egy nagy levegőt. Vele is csak megvagyok áldva.