Hozzád kötve

4.

Enna.

Anya Volvojában ülök az anyósülésen. Felajánlotta hogy elvisz a Pozzoli házhoz. Nem akarom hogy nehezteljen rám mert nagyon szeretem őt és végtelenül fontos nekem. Beütöttük a GPS-be a címet amit David küldött át, útközben pedig megállunk a Starbucks-ba és vettünk kettő karamellás macchiatot. A kávémat szürcsölgetem minden anya a kesztyűtartóban pakolászik.
-Ha baj van hívj és azonnal jövök érted
Bólintok.
-Nem kell bemenned a boltba? -kérdem
-Apád van a boltban de szerintem benézek hozzá. Pár koszorút kell elkészíteni.
Megfogom a szívószálat és húzogatni kezdem. Borzalmas hangot ad ki ahogy a műanyaghoz ér. Látszólag anyut zavarja, de annyira feszült köztünk a hangulat, hogy muszáj vagyok valahogyan feloldani.
-Enna elég!
Nem hallgatok rá egyre gyorsabban csinálom.
-Enna - szól még egyszer
Végül lehúzza az ablakot kikapcsolva a poharat a kezemből és kivágásból az ablakon.
-Hé- szólok rá nevetve mire ő is kuncogni kezd.
-Szerintem ez az utca lesz az - nézi a táblát
Én is kinézek az ablakon.
-Az úti cél a jobb oldalon van, megérkeztünk- szólal meg a GPS.
A ház elképzeléstő. Tátott szájjal nézem anyuval együtt.
-Hát ez gyönyörű -mondja -De nem sokat ér ha tele van romlott emberekkel.
-Ezt hogy érted?
- Úgyhogy az újságban meg neten is néztem őket van pár unszimpatikus ember a családjukban.
Megint kezdem érezni a gombócot a torkomban.
-Na menjél biztos várnak. Hívj ha végeztél - mondja majd csókot nyom a homlokomra búcsúzóul.
Kiszállok az autóból anya pedig elhajt. A hatalmas kapuhoz megyek a csengőt keresve, amit ugyan nehezen de végül találom. Megnyomom mire egy tablet formájú kis monitor fordul elém. Szemöldökömet felhúzva belenézek.
-A kisasszony Enna Hemmil? - kérdezi egy hang
-Igen én vagyok- válaszolok
Kinyílik a kapu.
-Jó fej vagy - dünnyögöm- És merre az anyámba menjek?
-Oh elnézést kérek - hallom ismét a hangot
Visszafordulok. Nem gondoltam hogy még hall engem.
-Csak egyenesen jöjjön már kinyitottam az ajtót is önnek.
Végig megyek a kikövezett úton és felmegyek a kis lépcsőn ami az ajtóhoz vezet.
-Üdvözlöm hölgyem - invitál beljebb egy lány kedvesen.
A ház belülről még szebb mint kívülről. Pár percig csak ámulok. Nem voltam még ehhez fogható házban. Velem szemben látható David.
-Enna gyere kedvesem az étkezőbe vezetlek - mondja majd mellém siet - Tudnod kell, hogy a feleségem nem tudja azt, hogy a fiúnk kényszerből házasodjon. Ezért előre is elnézés kérek ha esetleg olyat mondana amit nem kéne.
Remek. Ha lehet most még jobban rosszul érzem magam. Az érkezőbe érve kettő gyönyörű nővel találom szemben magam. Az egyik biztatóan mosolyog a másik megöl a szemével.
- A feleségem Vaneltina Pozzoli és a lányom Mia Pozzoli - látható be őket David - Lányok ő itt Enna Hemmil
Mia feláll és két kézzel megmarkolja a jobb kezem.
-Örülök hogy találkoztunk ülj le kérlek- mondja kedvesen
-Én is örülök- mondom bizonytalanul.
David leül a felesége mellé.
-Merre csavarog a fiad Tina?
-Nem tudom David, már nem kisfiú hogy számonkérjem mindenért.
A következő pillanatban hangosan becsapódik az ajtó amire összerezzenek.
-Itt vagyok már itthon vagyok - hallok egy férfi hangot. A hang tulajdonosa pedig Kevin az. Pont úgy néz ki mint a képeken annyi különböző, hogy a haja csapzott. Szinte látom az ujjai nyomát hogyan végezte végig.
-Siettem ahogyan tudtam mert apa kirobbantja a harmadik világháborút ha kések pár percet - mondja majd leül az asztalhoz Mia mellé, velem szemben.
Rám néz. Érzem hogy libabőrös leszek. Egy teljesen nem zavartatja magát ráérősen végigmér több is a szemeivel. Szórakozottan hátradől a jobb karját pedig a mellette lévő szék támlájára helyezi.
-Ki csatlakozik hozzánk?
-A kisasszony Enna Hemmil - mondja az apja komoly hangon.- Mond csak fiam tervezel valamit a hétvégére?
- A haverokkal leruccanunk egy kicsit Szicíliába - mondja meg megérkezik a személyzet a vacsorával.
-Akkor mond le.
-David kérlek - szólal meg Tina - Te sem gondolod komolyan.
-Miért kéne lemondanom? - kérdezi Kevin komolyan. Már eltűnt a pajkos vigyor az arcáról.
-Mert hétvégén megnősülsz.
Megfagy a levegő. Kevin és az apja farkasszemet néznek egymással. Tina hol a fiát hol pedig a férjét nézi. Persze azért rám is vet néhány gyilkos pillantást. Mia pedig csendben falatozik.
Kevin hirtelen felnevet.
-Ugye ez csak valami béna vicc? - kérdezi
Az anyjára néz. Kérlelő tekintettel mered rá. Aztán elönti az arcát a harag.
- Akkor gondolom ő a menyasszonyom - biccent felém. - Nem hiszem el. Mindig is tud, hogy irányítani akarod minden egyes lépést és hogy örökké bele fogsz szólni az életbe, de ezt még rólad sem gondoltam - kiabálja a hangja szinte eltorzult a gúnytól. 
-Muszáj volt ezt a lépést megtennem. Egyszerűen kezelhetetlen vagy. A házasság az egyetlen dolog amitől meg fogsz komolyodni.
-Nem fogom elvenni érted? - ordítja
Elfordul és fújtatva beletúr a hajába. A karján kidagadnak az erek.
Megfogja a terítőt és egy hirtelen mozdulattal oldalra rántja magával sodorva a terítéket. Mindannyian felpattanunk a székről. A padlót beborítsák az üvegszilánkok, az abrosz vöröslik a vörösbortól. Az apjához megy és megáll előtte pár centire.
-Inkább meghalok - mondja összeszorított fogakkal.
Az apja fölémagasodik.
-Ameddig az én házamba laksz, ameddig az én pénzemet szórod és ameddig az általam vett sport kocsikkal száguldozol azt csinálod amit csak én mondok.
David megfog egy borospoharat és a fiára néz.
-Ha ez az esküvő nem történik meg akkor hagyd el a házam - sziszegi majd sarkon fordul.
Kevin összetörve zuhan le egy székre. Nagyot sóhajt.
-A vacsora nagyon kellemes volt - szólal meg Mia nevetve. 
-Mia azonnal menj a szobádba és reggelig kérlek ki se gyere - mordul rá az anyja
-Elnézést - szólalok meg rekedt hangon - Én haza mennék.
-Tris kísérd ki a lányt - szól Tina a személyzetnek.