7.

1.1K 65 5
                                    

-Jungkook szemszöge-

Mint minden egyes nap, a mai napom is azzal kezdtem, hogy letusoltam. Utálom a mocskot, és azt is, ha rendetlenség van körülöttem. Felvettem ingem, fekete nadrágom és az öltönyöm, majd ki léptem a lakásomból.
Hajam gondosan beállítva foglalt helyet fejemen, s valamiért különös borzongás járta át testem. Nem is tudom mikor éreztem ilyet utoljára..
Talán akkor, amikor még ember voltam?
Beléptem a nagy fekete épületbe, s kicsit sem haboztam, méltóságteljesen sétáltam végig a hosszú, vörös kárpittal borított folyosón.
Minden ott tartózkodó mélyen meghajolt, ezzel megadva számomra a kellő tisztelet, én pedig csak magabiztosan biccentettem egyesek felé.
A liftbe szállva nyomtam meg a tizenharmadik emelet gombját, s vártam, míg a felvonó el nem szállít irodámig. A mai nap nagy nap lesz, ezt mindenki tudja, s ehhez méltóan, mikor kilépek a liftből a titkárom már az irodám előtt áll.

-JeongGuk!- hajol meg, s orra szinte már a földet súrolja. Szeretem, ha tisztelettel bánnak velem.

-Namjoon.-pillantok rá, s igazítok közben nyakkendőmön.

-Uram, Lucifer nemsokára megérkezik.-pillant rám, mire apró mosolyt ejtve bólintok.

-rég nem láttam már.-mondom, majd az irodám ajtajába teszem kulcsom. Hiába nem merne bemenni ide senki, mindig zárva tartom. Nem bízok meg senkiben. Namjoon is csak azért közvetlen bizalmasom, mert régóta ismerem. De benne sem bízom meg százszázalékosan.

-igen, részben pontosan ezért is szervezte a találkozót.-mondta, majd becsukta utánunk az ajtót, s leült az asztalommal szemben lévő kanapéra.

-részben? Kifejtenéd?.- vettem le öltönyöm, s akasztottam a fogasra.

-Lucifer szeretne Önnel egy fontos dologról beszélni, de azt nem fejtette ki, hogy pontosan miről.

-hm.-húztam ki székem, s tettem le fenekem a méreg drága bőrrel fedett tárgyra. -fontos dolog?... Namjoon nem azért vagy a titkárom, hogyha kérdezek valamit arra pontos választ tudj adni?

-JeongGuk... Mindenre én sem tudok választ adni. -nézett rám zavartan, de hallottam gondolatait, miszerint Lucifer megfenyegette, hogyha bármit is elárul, azonnal megöli. Vicces, hogy a halállal fenyegetőzünk, mikor lassan már tizenegy éve halott vagyok. Halálom után kerültem a pokolba, s azóta itt is vagyok. Lucifer vett szárnyai alá, s általa váltam olyanná, amilyenné akkor kellett volna, mikor még éltem. Gazdag, elismert, s híres. Ez vagyok én, Jeon JeongGuk, ki a pokol leghatalmasabb királyának jobb keze.

Halálom után démonná váltam, az emberi életem során felgyülemlett rengeteg bűnöm miatt. Akaratos és domináló személyiség vagyok, ki mindenki felett uralkodni akar mind az életben, mind a szexuális értelemben. Ezáltal a szex és akaratosság démona lettem, s ez az ismertetőm tizenegy éve. De ahhoz képest, hogy a szex szó is szerepel a nevemben, mióta démonná váltam, a jobbkezemen kívül senki sem ért hozzám. Ez amolyan démonokkal járó dolog. Nincsenek szükségleteink, tehát arra sincs szükségem, hogy kiverjem magamnak. Azonban néha mégis megesik, hogy azon kapom magam, hiányolom a törődést. Az emberi életem során rendszeresen részem volt szexélményekben, és bevallom kezd hiányozni. Egyre feszültebb és idegesebb vagyok mostanában.

-igazad van..-tértem vissza a valóságba.-és mivel Lucifer megfenyegetett, nem kérdezek semmi mást, nemsokára úgy is meg kellene jönnie.

-mindig elfelejtem, hogy belelát a fejembe..-vakarta meg tarkóját Namjoon, majd egy hirtelen kopogást hallva, azonnal felpattant helyéről, hogy ajtót nyisson. Tehát megérkezett.

Én is fel keltem az asztaltól, s nyakkendőmön igazítva vártam mi is fog történni. Arcom komoly volt mint mindig, de mikor megláttam Lucifert, egy apró mosoly kúszott ajkaimra. Rémisztő aura lengte be az irodát, s még a lámpák is vibrálni kezdtek. Amint belépett, azonnal előttem termett, s szoros ölelésbe vont.

-hiányoztál.-szólalt meg, s rekedt hangja arról árulkodott, nem sok emberrel kommunikált mostanában.

-te is nekem.-veregettem meg hátát, majd elváltam tőle.-üljünk le, s mesélj mi szél hozott ide.

-Jungkook..-pillantott rám smaragd szemeivel, s hirtelen Namjoonra pillantott.- ez bizalmas információ.

-Namjoon a bizalmasom, had hallja ő is. -végső bizalom teszt barátom.. ha ezt elbukod..

-megidéztek.-hunyta le szemeit, s miután felnyitotta, gondterhelten meredt az enyémekbe.- tizenegy év után ismét az emberek közé kell menned...

-egy pillanat.-néztem rá gondterhelten.-megidéztek?

-körülbelül úgy egy órája történt..

-a franc egye meg..-sziszegtem fogaim közt. -ki volt az?

-Park Jimin, másodéves egyetemi hallgató Seoulból. Egy házibuliban a kezébe került egy olyan érték, amivel vissza élt, s vérpecsételés használatával megidézett az emberi világba.-meredt maga elé. Park Jimin... Meg is van.. Szőke haj, telt ajkak, angyali arc, s édes külső.

-mit akar ez a fiú egy démontól? Ráadásul kifejezetten tőlem?

-dugni?

-nem mindenkinek ezen jár az esze Lucifer..-forgatok szemet, majd felállok az asztaltól.

-mondja a szexdémon.-mosolyodik el.

-te adtad nekem ezt a szerepet, és nevet.-veszem fel zakóm.

-mert illik hozzád és a személyiségedhez száz százalékosan.

-megeshet. De ezt még nagyon megbánja..-morogtam.

-Jungkook..

-Lucifer.. A kis szöszi megidézett, ezért nem bánthatom, különben meghalok, de ezt te is jól tudod...Viszont neki erről nem kell tudnia. Tarthatom félelemben, s az ujjaim köré csavarva. Kiszívhatom belőle az életet, s elérhetem, hogy rettegjen tőlem, ezek szerint mostmár a saját  démonjától...Ő lesz az én személyes játékszerem, a babyboyom, ki annyira retteg tőlem, hogy kérdés nélkül teljesíti minden kívánságom. Viszont van egy apró hátránya a történetnek, méghozzá az, hogy az emberi világban kell élnem, egészen addig, amíg nem teljesítem legfőbb vágyát. Miért érdekelne az, hogy mit akar? Hiszen csak egy ember! De vágya teljesítése nélkül, örökre a földön ragadok, ezért kénytelen leszek rájönni, s teljesíteni azt. Bár ez még várhat. Előbb ő teljesítse az én beteg, s szadista vágyaim.


-na pont ezért kaptad a szex és akaratosság démona megnevezést..-mosolygott kajánul, majd egy mosoly kiséretében eltűnt szemeim elől.

-JeongGuk nem mehetsz sehova!- jött mellém egyből Namjonn, majd rémülten kezdte figyelni, ahogy össze pakolok magam körül.

-legkésőbb holnapra itthon vagyok, anya.- szólaltam meg gúnyosan, majd seperc alatt eltűntem szemei elől.

A hideg is kirázott, mikor beléptem a koszos panelházba, melyben megidézőm, pontosabban gazdám tartózkodott, de jelenesetben inkább én leszek az ő gazdája. Felértem a hatodik emeletre, s szemeim azonnal egy apró testre tévednek, kit erőszakosan kényszerít valaki arra, hogy tűrje annak apró, s fájdalmas csókjait. Gondolataik alapján hamar megértem, hogy mi a felállás, s hogy Kai részeg, ezért azonnal cselekszem. Düh lepi el agyam, hisz ami az enyém az az enyém! Kait erőből letépem Jiminről, ki már remeg a félelemtől. Mosoly kúszik arcomra. Fél, s remeg.. Mennyire felemelő érzés..











Sziasztok!

Egy apró kihagyás után meg is hoztam az új részt, remélem tetszett! Hamarosan jön a folytatás, addig is puszi!

❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤

Devil's babyboy (Jikook)Where stories live. Discover now