Devil's babyboy (Jikook)

33.

-mindent elraktál?- jön a kérdés Felixtől, ki mosolyogva karol bele Hoseokba, ki épp Jimin bőröndjét cipzározza be.

-azt hiszem igen.- felel a szőke, ki lassan fel egyenesedik, miután bekötötte cipőjét. -meg mondjátok majd Taenek, hogy sajnálom, hogy nem tudtam tőle élőben elköszönni?

-persze Chim.- villantja meg ezer wattos mosolyát a szeplős.- nem minden napi alkalom, hogy a milliárdos pasid elvisz téged a Maldív-szigetekre! Mi majd mindent elintézünk, locsolunk virágot, takarítunk, meg miegymás! Te csak élvezd a nyaralást!- virít egy huncut mosolyt.

Jimin zavartan meg vakarta tarkóját, ugyanis a kegyetlen hazugság nyomi kezdte mellkasát.

-igen, ez nem mindennapi alkalom, úgyhogy ideje lenne indulni, nehogy le késsük a gépet. - lép be a fekete démon a helységbe, mire Hobi őt is bevonja a beszélgetésbe.

-annyira örülök, hogy Jimin ilyen jó férfi mellett van mint te!- vigyorog rá a vörös, s meghúzogatja szemöldökét. - remélem nem kíméled majd a nyaralás alatt sem, és jól megrakod.- suttogja a démonnak, ki meglepett mosolyra húzza ajkait.

-azt hiszem vannak még meglepetések.- túr bele éjfekete tincseibe, miközben Hoseok vigyorgó arcát figyeli. - ne aggódj, képtelen lennék ellenállni neki.- harapja be ajkait.- segítsek törpe?- szólítja meg Jimint, ki morcosan fordul a démonhoz.

-eddig sem segítettél, mostmár megbirkózom vele egyedül is! - motyogja durcásan, majd le hajol a földön hagyott táskáért pont úgy, hogy Jungkook szemei elé táruljon tökéletes feneke.

-nem lesz gond a megrakással.- motyogja a démon, mire Hobi és Felix is hangos nevetésbe kezd, Jimin pedig csak értetlenül figyeli a helyzetet.

-lemaradtam valamiről?

-dehogy Édesem.- mosolyog Jungkook, majd egy apró csókot nyom a szőke duzzadt ajkaira, melyeket alig tíz perce kínzott utoljára.

-ideje indulni.- szólal meg a szeplős, amint látja, hogy kezdenek elfajulni a dolgok, hiszen Jungkook képtelen tűrtőztetni magát, de nem is tehet róla démon létére.

-majd találkozunk!- int a démon, s eltűnik a panel liftjének ajtaja mögött Jiminnel együtt, ki könnyes búcsút vett legjobb barátaitól.

-hogy mondhattad azt, hogy nyaralni viszel?- morgott a szőke amint kettesben maradtak.- konkrétan háborúba megyünk te tökkelütött!- fordult a démon felé, ki szemöldökét felhúzva méregette a morgó törpét.

-ma nagyon fel vagy húzva, kicsim. Ideges vagy az alvilág miatt?- kérdezi a démon, miközben közelebb lép Jiminhez, ki így már a lift oldalának van préselődve.

-le sem szarom az alvilágot! - fakad ki a szőke.- csak nem akarom, hogy bajod essen..- sóhajt egy nagyot, majd Jungkook mellkasába fúrja fejét, kinek tenyerei izzadni kezdenek. Megemelné kezét, hogy a szőke derekára fogjon, de keze megáll a levegőbe. Vacillál.

-Jimin. Ígérem semmi bajom nem esik, pontosan úgy, ahogy neked sem. És hamarosan minden olyan lesz mint régen. Rendben?- tette végül kezét a szőke derekára, honnan nem sokkal később lecsúszott kerek fenekére.

-nem akarom, hogy olyan legyen mint régen. Szeretném, hogy ez egy új kezdet legyen számodra, amiben hátra hagyod a múltad, ezzel együtt pedig apádat és Jamest is.

-igyekezni fogok.- suttogta a démon, majd egy csókot lehelt a szőke homlokára.- mehetünk?

-azt hiszem igen. Készen állok.

-az elején még kicsit szokatlan lesz, aztán hamar hozzá szoksz majd. - mosolygott biztatóan a szőkére, majd keze után nyúlt, s össze kulcsolta ujjaikat. Ez volt az első komolyabb lépés, melyet a démon tett Jimin felé.