Devil's babyboy (Jikook)

41.

-abban az esetben, ha egyszer ilyen kegyetlen körülményekre kerül a sor, mindenképpen mondj el neki mindent. -pillantott a sápadt arcú nő Luciferre, ki halkan felsóhajtott, s bólintott egyet. 

-nem gondolod, hogy helyettem egyből neki kéne az uralkodói pozíciót betöltenie? - hunyta le szemeit, ahogy gondterhelten arra gondolt, hamarosan megszületik a kisfiú ki mindent megváltoztat majd, s a vele szembe ülő nő az utolsó napjait járja. 

-te is tudod, hogy képtelen lenne babaként uralkodni.-kuncogott fel a mosolygós tekintetű hölgy, kinek lassan minden csepp boldogsága elfogyott, mégis magára erőltetett egy apró mosolyt.- vidd fel a földre amíg be nem tölti a megfelelő korhatárt. Ott lesz neki a legjobb, nálad alkalmasabb jelöltet pedig nem tudok az uralkodásra, ezzel te is tisztában vagy. Sosem hoznál rossz döntést, s sosem hagynád cserben Jungkookot.

-Jungkook?-kérdezett vissza Lucifer. 

-a fiam neve. Jungkook lesz.-mosolyodott el, ahogy a nagy pocakra simított. - Lucifer, Jungkook amint megszületik rád lesz bízva. A férjem... Tőle védd meg a legjobban kérlek. Ne engedd a közelébe, vagy ha arra kerül a tegyél meg mindent.

-megígérem neked. Nem fogsz csalódni bennem. Amint megszületik a legjobb kezekben lesz, pont úgy ahogy a pokol is.

Lucifer gondterhelten feküdt hátán, miközben felidézte beszélgetését Jungkook édesanyjával, kit nagyon a szívébe zárt, s hiányzott neki. Semmi képen sem akart csalódást okozni neki, Jungkookot pedig annyira szerette és védelmezte, hogy elhatározta mindent megtesz érte, ez nem is kérdés. 

Késő este volt, lassan már mindenki aludt, legalábbis Lucifer úgy vélte. Namjoon is gondterhelt volt,  úgy sétálgatott fel s alá a nappaliban, miközben egyre csak törte az agyát azon, mihez is kezdjenek.  Tudta, hogy Jungkook mindent megtesz majd, hogy megvédjen mindenkit, de ehhez az kellett, hogy valódi lényét mutathassa, melyre eddig sosem kényszerült rá, s ezután sem szeretett volna, azonban itt volt az ideje. Apja nem tudta milyen hatalom is rejlik elsőszülött fiában, egyedül édesanyja, Lucifer és Namjoon volt ezzel tisztában. Még a fekete fürtös démon sem tudta igazán mi rejlik benne, de vészesen közeledett a pillanat amikor használatára kényszerült. 

A fekete karjában feküdt Jimin, ki szemeit lehunyva tartotta, azonban semmit sem tudott aludni. Nem tudta fáradt szervezetét rávenni arra, hogy egy percet is aludjon, túlságosan félt attól, hogyha lehunyja szemeit, Jungkook eltűnik mellőle.

-legalább csak egy picit próbálj meg aludni.-motyogta Jungkook, ki csukott szemmel húzta közelebb magához Jimint. -nem tűnök el, megígérem.

-az egyáltalán nem biztos, honnan tudod mikor támadnak ránk?- motyogta a szőke, majd bele fúrta arcát a démon mellkasába.

-Lucifer és Namjoon is itt vannak. Rémlik? Semmi baj nincs, itt nem találnak ránk olyan hamar. Nincs okod aggódni.- simított végig a kisebb hátán a fekete, majd adott egy apró puszit hajába. - hamarosan vissza megyünk az emberek közé. Felix és Hobi biztos hiányol már, na meg Taehyung is.

-tényleg...-sóhajtott a szőke. -nagyon hiányoznak, erre most jöttem rá.

-pár nap és otthon leszünk. Vagyis te otthon leszel.

-és veled mi lesz?-kapta fel buksiját a szőke. 

-hát nem hiszem, hogy mint a pokol uralkodója fent fogok maradni veled.-hümmögött egyet a fekete.-maximum látogatlak, ha vége a munkámnak.- kuncogott, ahogy meglátta Jimin meg könnyebbült mosolyát.

-ne is próbálkozz engem elhagyni, mert nem fog menni.-durcizott be a kisebb, mire Jungkook elnevette magát. 

-ha akarnálak se tudnálak elhagyni... Olyan vagy mint egy kis ragacs.

-az anyádat Jeon! Tudod kit jellemezz így!- ült fel a szőke, majd egy párnát felkapva kezdte püfölni a démont. 

-tudod, hogy semmi esélyed nincs ellenem ugye?-morrant a kicsi fülébe Jungkook, majd egy pillanat alatt a szőke fölé kerekedett, ki megszeppenten nézett a fölötte tornyosulóra. - elvitte a cica a nyelved?- vigyorgott Jungkook, miközben közelebb hajolt. 

-csaló vagy.- morgott a szőke, majd hirtelen megcsókolta a fölötte terpeszkedőt, ki erre mosolyogva közelebb nyomódott a kicsi testéhez.-n..neh

-megmutatom ki a csaló csak várj.-suttogta kettejük közé a démon, mire Jimin morcosan eltolta magától. 

- te vagy a csaló, ha erről van szó hagyjuk is.-bújt ki Jungkook alól a kisebb, mire a fekete vigyorogva vissza húzta, s megcsókolta. 

-szeretlek te kis morcos.- adott ismét egy puszit Jimin ajkaira, kit piros fülei elárultak arról mennyire is zavarba jött ettől.- na mizu? Zavarba jöttünk?

- csak szeretnéd, te köcsög.- morrant fel, de azért késségesen csókolta vissza a démont, ki mosolyogva vetette rá magát a szőkére. 

-a köcsög kettőnk közül nem én vagyok. - vigyorgott tovább Jungkook, mire Jimin felháborodva kezdte csapkodni mellkasát, de hamar lefogta kezeit. Jungkook egy kezébe szorította a kisebb csuklóit, a feje fölé emelte, a másik kezét pedig arcélére simította. - csak vicceltem édesem. Nyugi.

-tudod kit édesemezz le ezek után te idióta.- motyogott, de hamar meglágyult tekintete, ahogy a démon csillogó szemeibe nézett.- szeretlek...

-én is téged.- kuncogott fel a fekete, majd apró puszit nyomott a kicsi orrára. 

Ebben a pillanatban egyikük sem gondolt a holnapra, arra, hogy mi vár majd rájuk, esetleg milyen megpróbáltatásokkal kell majd szembenézniük, vagy milyen nehézségek várnak majd rájuk. 

Csak éltek bele a pillanatba, hiszen aki szerelmes nem foglalkozik semmivel. A kettejük kapcsolata került előtérbe, s az, ahogy a démon a szőke angyal mellett viselkedett, azt mutatta, megtalálta végleg azt a személyt kire szüksége van. Teljesen kiegészítette őt, s ahelyett, hogy Jungkook csak még rosszabbá vált volna az ember mellett, csak pozitív irányba változott, s a neve mely az akaratosságához, szexuális feszültségei lehetetlen kordában tartásához, s kegyetlenségéhez kapcsolódott, mostanra teljesen új értelmet nyert. 

Jungkook szeretetre talált. 

Arra a szeretetre, mely eddig hiányzott az életéből.

A kicsi bármilyen erőfeszítés nélkül meg tudta neki adni ezt a szeretetet, s Jungkook ezt becsülte meg a legjobban. Szerették őt minden hibája ellenére, szerették őt azért aki volt, s mindenek előtt azért, mert ő maga volt Jeon Jungkook. Jimin szemében se több, se kevesebb, csak egy átlagos személy, ki nem azért tűnt ki mások árnyékából, mert egy démon volt. Hanem azért, mert olyan kötelék alakult ki kettejük között, mely erősebb volt bármi másnál, s Jimin az élete árán is megvédte volna Jungkookot. 

Ez volt az a gondolat, mely Jimin, Jungkook, s még Lucifer életét is teljesen megváltoztatta a jövőre nézve. Jimin képes volt szembe szállni a nála ezerszer erősebb démonokkal, s talán élete egyik legmeggondolatlanabb döntését hozta meg ekkor. 

Mindenesetre az életünk története folytatódik akkor is, ha az írója nem várt lépéshez folyamodik, mire senki sem számít. Ilyenkor lép életbe a szerencse, mely vagy az oldalunkra pártol, vagy pont, hogy ellenünk fordul. 

Jimin szerencséjét a sors írja, mely még nem hozta meg a döntését. 

Sziasztok! 

Ígértem, hogy most már tényleg lesznek részek, s be is tartom!

 Remélem tetszett, hamarosan hozom a folytatást:) Puszi addig mindenkinek<3