Living Doll - Jikook, Jimin x BTS (+18+)✔

17. Újra együtt

Jungkook pov

Kábán megtörölközünk wc-papírral, felöltözünk, fülelünk, hogy egyedül vagyunk-e, majd amikor megállapítjuk, hogy sehol semmi zaj, kinyitjuk a fülke ajtaját, és kilépünk rajta.

Ekkor nagyon kellemetlen meglepetés ér, az ütő is megáll bennem. Yoongi áll velünk szemben, teljes valójában, karba tett kézzel. Szemében megvetés, csalódás és végtelen szomorúság.

- Te... mióta állsz itt? – kérdezem lesokkolva.

- Pont elég régóta – feleli hidegen.

Leereszti a karjait, megfordul, és elindul kifelé.

- Yoongi! – kiáltok utána, de kiviharzik a mosdóból, és rám csapja az ajtót.

Jiminnek megmondom, hogy keresse meg Namjoont, én meg üldözőbe veszem Yoongit, de hiába szaladok utána, eltűnik a tömegben, aztán már sehol nem találom. Egy idő után kimegyek az utcára, ott meglátom a távolodó alakját. Utána rohanok, futok vagy 100 métert, mire végre elkapom. Lihegve kapaszkodok belé, hogy megállítsam.

- Mit akarsz? – néz rám megvetően.

Egy percig csak lihegek, mire végre megtalálom a hangom.

- Yoongi, én... sajnálom!

- Mit? Hogy megláttad a szexbabádat, és gondolkodás nélkül, leszarva mindent és mindenkit, három percen belül levarrtad a wc-ben? Ennyire ki vagy éhezve? Ennyire nem elégítelek ki, hogy még... hazáig se bírod ki, hogy ne kúrj félre? Ott helyben, a galéria wc-jében kellett?

- Nagyon sajnálom, baby, nem akartam fájdalmat okozni!

- Fájdalmat?! – a fejét rázza – Ennyire megalázva még sosem éreztem magam, Jungkook! Soha életemben!

Bassza meg, teljesen igaza van. A helyében én tombolnék. Hogy lehettem ilyen önző, ilyen elvakult?!

- Yoongi, hidd el, hogy nem akartam...

- Nem akartad? Hát nem úgy hangzott! – lecsordul egy könnycsepp az arcán, agresszíven letörli a kezével. Remeg az ajka és elcsuklik a hangja, ahogy folytatja - Kurvára nem úgy hangzott!!

Végighallgatta az egészet... szörnyű lehetett... Megpróbálom megsimogatni a karját, de durván elüti a kezemet.

- Hozzám ne érj! Két perce még ki tudja, hol jártál ezzel a kézzel!

Elhúzom a kezem, de nem tudom mit mondjak. Idegesen lépked mellettem, aztán egyszer csak megáll, rám néz, és már azzal se törődik, hogy letörölje a könnyeit. Hagyja őket végigfolyni az arcán, aztán az aszfaltra csöppenni.

- Ez a baj ezekkel a rohadt szexbabákkal... Lehetetlen velük felvenni a versenyt egy egyszerű srácnak – mondja rekedt hangon – Tökéletesek, gyönyörűek, mindig nedvesek, bármikor készen állnak bárkivel bármire, sose mondanak nemet, és tökéletes a technikájuk. Nincsenek zavarban, nincsenek gátlásaik, félelmeik, traumáik, mint egy tökéletlen... embernek.

A szeméhez szorítja az alkarját, zaklatottan felsóhajt. Nagyon szeretném átölelni, de nyilván nem lehet. Borzasztóan érzem magam.

- Legalább kiderült, amit mindig is sejtettem, csak nem akartam tudomásul venni – szipog – Mégpedig, hogy nem vagyok, és soha nem is leszek neked elég jó.

Mondanék valamit, de akkor csikorogva lefékez mellettünk egy busz. Eddig fel se tűnt, hogy egy megállóban állunk. A busz pöfékelve megáll, hangosan kicsapja az ajtaját, és hiába kiáltok utána, Yoongi felszáll rá, a lomha jármű pedig magába szippantja és elrobog vele.