Konfliktus

346 21 0
                                    


A szobámba beszűrődő nap sugaraira ébredtem. Bár már November vége volt, még itt ott elő bújt a nap a felhők mögül, bár már nem adott olyan meleget, mint a hónap elején.
Jól esően nyújtózkodtam egyet, majd az órára pillantottam, ami fél tízet mutatott.
Már épp készültem vissza aludni, mikor a szemem ki pattant és mintha villám csapott volna belém úgy ugrottam ki az ágyból. Ugyanis ki gondolta volna, de szerda volt. Ami azt jelenti, hogy bőven lekéstem az első két órát.

Villám gyorsan magamra kapkodtam az iskolai egyenruháimat,fogat mostam, a hajamat egy rendetlen kontyba fogtam a fejem tetején, majd táskámat és könyveimet össze szedve rohantam az órámra.

- Elnézést professzor! - rontottam be az árváltoztatás tanterembe úgy, mintha egy csorda kentaur üldözött volna.

- Lám lám, Miss Rosier- tette csípőre a kezét McGalagony, miközben a helyemre siettem. - Talán órává kéne változtatnom, hogy pontosan ide érjen - szidott meg mérgesen, majd vissza fordult a táblához és folytatta az anyag írását.

- Miért nem ébresztettél fel? - fordultam mérgesen Bella felé, aki csak jót mosolygott az egészen.

- Úgy gondoltuk Cissivel, hogy hagyunk aludni, ha már úgy is olyan későn tértél vissza a szobába este - vont vállat, majd elkezdte jegyzetelni ami a táblán volt.

Nos igen, a tegnap esti folyosó ügyelésem kissé elhúzódott. A többiek úgy tudják, hogy pár harmadévest üldöztem, de közben egy szürke szemű Griffendélessel voltam lefoglalva.

- Mr Potter és Mr Black! - McGalagony csattanó hangja húzott vissza a valóságba. - A táblán lévő tananyagot nem dísznek írtam fel.

- Ugyan Mini - szólalt meg Sirius, és a becenév hallatán mintha McGalagony még idegesebb lett volna. - Nem gondolhatja, hogy ezt mind le írjuk.

- Nem csak gondolom, hanem el is várom Mr Black. És megkérném, hogy az efféle megnevezéseket hanyagolja, ha jót akar.

- Én egyébként le vontam volt pár pontot a Mardekártól Rosier kisasszony késése miatt- folytatta Black, én pedig olyan lendülettel fordultam hátra felé, hogy a mögöttem ülő Lily és Perselus össze rezzentek.
Sirius csak pimasz mosollyal mosolygott rám, én pedig már azon törtem a fejem, hogy mit is vágjak hozzá.

- Én pedig egyébként meg köszönném, ha nem szólna bele, hogy hogyan végezzem a munkám - mondta már türelmetlenül McGalagony, én pedig büszkén kihúztam magam és kiöltöttem a nyelvem Siriusra, amin ő csak jót mosolygott.

* * * * *

Bájitaltanon szokás szerint, mint ahogy már év eleje óta Sirius mellett foglaltam helyet.

- A mai órán nem mást fogunk elkészíteni, mint az élőhalál-esszenciáját - kezdte a professzor, mikor már mindenki helyet foglalt.
- Ez egy egyedülálló altató bájital. Olyan mély álmot okoz, amely könnyedén összetéveszthető a halállal- mondta izgatottan. - E bonyolult főzet eleinte fekete színű, később azonban halvány rózsaszínűvé válik. Az összes jó altató hatású gyógynövényt tartalmazza. Olyanokat mint a Valeriána, Mákonybab, Aszfodélosz és az Üröm.
- Most hogy ezt mind tudják, hozzá kezdhetnek. Az óra végéig van idejük.

- Mínusz pontok a Mardekártól mi? - kérdeztem Siriust, miközben hozzá fogtam a bájital készítéséhez.

- Attól, hogy téged bírlak a házadat nem- lökött kissé vállba.

- Oh szóval bírsz engem? - hallkítottam lejjebb a hangomat, mielőtt más is meg hallja miről beszélünk.

- Határozottan - súgta a fülembe, miközben oda hajolt, hogy hozzá adja az előkészített növényeket a főzethez.

Fény a sötétbenWhere stories live. Discover now