Fény a sötétben

Érzések

Már este tíz is el múlt, mikor a Black család tagjait Missi felkísérte a vendég szobákba. Regulus az este hátralévő részében nem szólt hozzám, és máshoz sem. A szüleink kellemesen elcsevegtek, bár egy kis időre apa és Mr Black ki vonultak a dolgozó szobába, de látszólag ez senkit sem zavart. Engem viszon annál inkább kíváncsivá tett.

- Anya, minden rendben apa és Mr Black közt? - érdeklődtem, mikor már csak ketten maradtunk a nappaliban.

- Természetesen kincsem - ráncolta a szemöldökét - miért ne lenne?

- Csak a bizalmas és komoly beszélgetésekből gondoltam - legyintett, mintha nem lenne számomra nagy dolog.

- Minden rendben kincsem, ne aggódj - mosolygott rám halványan, majd ki itta a maradék bort a poharából.
- Engem inkább az érdekelne, hogy örülsz- e a döntésünknek - hajolt közelebb, és kíváncsian vizslatott.

- Örülök Siriusnak anya, őszintén - mondtam, és így is gondoltam. Hiszen sokkal rosszabb lett volna olyasvalaki akit még csak látásból sem ismerek, vagy pont olyan akit ismerek, de semmi közös nincs bennünk és a kémia sem működik. Ami lássuk be köztünk már már túlságosan is jó.

- Tudtam, hogy így lesz - vette kezébe egy hajtincsem, majd lassan végig húzta az ujjai közt.

- Ha megbocsátasz lepihenék - álltm fel lassan - hosszú nap volt.

- Tégy úgy kincsem - mondta, én pedig le hajoltam, hogy puszit adjak az arcára, majd el köszöntem és egyenesen a szobámba vezetett az utam, egy forró fürdőre.

* * * * *

A forró vízben volt időm át gondolni a nap eseményeit, és lassan meg is emészteni. Kezdve azzal, hogy a szüleim Siriust választották nekem vőlegénynek, aminek őszintén mennyi esélye volt? Egészen addig, hogy Reg szeretne a helyébe lépni, mert szerinte ő jobban meg érdemli.

Sosem gondoltam Regulusra úgy, ahogy mint kiderült ő rám. Nekem ő mindig csak a testvér szerepét töltötte be úgy, mint Cissi vagy Bella.

Ami pedig Siriust illeti, boldog vagyok azt hiszem.

Álmomban sem gondoltam volna, hogy vala ő és én egyáltalán jóban leszünk nem, hogy egy pár sőt, hogy jegyesek.

Még nem igazán gondolkoztam el rajata, hogy ez milyen hatással lesz a kapcsolatunkra, de valami azta súgja, hogy lassan kiderül.

A kádból kiszállva magamra vettem a fekete selyem pizsamámat, ami rövid nadrág révén nem épp téli darab, de valamiért ez a kedvencem. Lehet szólnom kéne anyának, hogy hosszú szárút is tervezzen.

Még mielőtt sikerült voltna bekuckóznom az ágyamba, egy kopogás zavart meg.

A szívem hatalmasat dobbant, mintha érezné, hogy ki áll az ajtóban.

- Tessék! - szóltam ki, magabiztosságot erőltetve magamra, majd az ajtó lassan kinyílt, felfedve ezzel a mosolygó Sirius Blacket.

A mosolya ragályos volt, mert szinte azonnal át ragadt az én arcomra is.

- Azt hittem már alszol - csukta be maga után az ajtót, és el kezdett felém sétálni. Én makacsul megvetettem a lábam, meg akadályozva ezzel magam, hogy hátráljak, hiszen már így is egy lépés választott el csak az ágytól.

-  Nemrég jöttem csak fel - mondtam, majd figyeltem, ahogy egy lépés tisztes távolságra megáll tőlem az ágy mellett . - Mit keresel itt? - tudakoltam.

- Ezt lent felejtetted - vette elő a pálcámat valahonnan a háta mögül és felém nyújtotta. De mire már nyúltam volna érte, hirtelen el kapta.