Véletlen találkozás /Pablo Gavi ff./

2.rész

Eszméletlenül boldogan nyitottam ki a szememet. Egy darabig még fetrengtem az ágyban majd elővettem a telefonom és megnyitottam a Facebookot. Egy ideje már pörgettem az alkalmazást amikor szembe jön velem egy cikk, nem néztem volna meg ha nem láttam meg volna Monicát. Amint megnyitottam a cím még jobban felkeltette az érdeklődésemet Az ifjú focisták barátnőre leltek?. Hogy mi? Rögtön átrohantam drága barátnőmhöz aki még nyugodtan aludt. Amilyen gyorsan csak tudtam felkeltettem és megmutattam neki a cikket.

1 órája azon töprengem, hogy-hogy lehetne a cikket eltüntetni. Monit nem igazán érdekelte engem annál inkább.

-Rendben szerintem rájöttem-mondom neki, majd belekortyoltam a kávémba.

-Mégis mire?-kérdi tőlem álmos fejjel.

-Arra, hogy tüntessük el a hírt-felelem egy kisebb mosollyal-elmegyünk a stadionba ahol fociznak és megkérjük őket, hogy fizessenek le valakit aki majd eltörli ezt a hírt és...-azonban nem tudtam befejezni mivel megcsörrent a telefonom. Ránéztem a készülékre, hogy mégis ki az amint megláttam felugrottam a székből. Anyukám az. Nehezen de rávettem magam, elvettem a mobilom az asztalról és felvettem.

•Szia anyu.
•Szia kincsem, csak azért hívlak mivel itthon hagytad a füllhalgatód.
•Mi nem, az enyém itt van az szerintem apué.
•Ja rendben amúgy minden okes kint?
•Itt minden rendben egy csomó programot találtunk ki mára, majd küldök képet.
•Várni fogom őket.
•Anyu sajnos mennem kell majd este hívlak titeket.
•Legyen szép napod Di.
•Szia.

Amint lehetett letettem a telefont. Moni aggódóan néz rám.

-Minden rendben van nem tudja-mondom neki majd kifújtam a bent tartott levegőt.

-Szerinted jól néznek ki?-kérdi tőlem nem is reagálva az előző kijelentésemre.

-Mi van?-nézek rá kérdően.

-Te nem szeretnél végre egy kapcsolatot, nem értem miért vagy a fiúk terén ilyen zárkózott-néz rám majd bele iszik a teájába.

-Nem vagyok zárkózott még randin is voltam...egyszer-felelem. Igaz voltak páran akik érdeklődtek irántam de egyik sem volt az esetem, nem azt mondom, hogy nem néztek ki jól de a személyiségük elégé visszataszító volt.

-Nem, nem voltál-mondja egy mosoly kíséretében.

-De voltam, abban a puccos étteremben-állok ki az igazam mellet.

-Nem voltál, lemondtad a randi előtt fél órával ott voltam nálad-néz rám komolyan.

-Tényleg-csapok homlokomra. Ezek után nyugodtan elfogyasztottuk reggelinket és elkezdtünk nézni egy filmet.

❁✭❂❦❁✭❂❦

Már negyedórája sétálunk, hogy oda érjünk a stadionhoz. Kisebb kutakodás után megtaláltam hol és mikor van edzésük. Ha jól számoltam háromnegyedóra múlva oda érünk egy nyugodt tempóban. Keddenként 12-kor végeznek ennek a tekintetében mentünk.

Kisebb nyavalygások közepette oda értünk pontosabban 11.45 körül ezért bementünk. Elhaladtunk a recepciós pult mellet ám egy őr megállított minket.

-Álljanak meg-emeli fel a hangját ami megállított minket-Hova igyekeznek csak úgy nem sétálhatnak be mivel edzés folyik a pályán-mondja nekünk az őr aki körülbelül 6-7 évvel lehet nálunk idősebb.

-Ohh tudja mi a barátainkhoz jöttünk-felelem neki.

-Pontosabban?-kérdi.

-Pedri és Gavi-siet segítségemre Moni.