10.rész

176 11 0
                                    


Körülbelül 9-kor kinyíltak a szemeim. Rögtön eszembe jutott a tegnap este, amitől egy hatalmas mosoly jelent meg az ajkaimon. Nagynehezen kikászálódtam az ágyból. Amikor kiértem Monicát láttam meg aki már nagyban pakolt. Amikor a hazamenetelre gondoltam az egyik szemem sírt a másik meg nevetett. Egyrészt örültem mivel újra találkozhatok a családommal másrészt meg nagyon fog hiányozni Barcelona, minden és mindenki miatt. 

A barátnőm egy idő után észre vette, hogy már egy ideje fent vagyok ezért rögtön megszólalt. 

-Most az a reggeli amit a hűtőben találsz-mondja majd vissza fordul és tovább pakolászik a bőröndjében.

-Neked is jó reggelt-felelem halkabban. Oda mentem a hűtőhöz ahol találtam egy joghurtot. Nem túl laktató de úgy voltam vele majd vesszek valamit út közben. Miután gyorsan elfogyasztottam a reggelimet bementem a szobámba. Először beágyaztam majd behoztam a törölközőket és a fürdő ruhákat a szárítóról. Gondosan összeszedtem mindenhonnan a dolgaimat majd elkezdtem elpakolni.

Miután végeztem a bőröndöt és táskáim összepakolásával kimentem a nappaliba ahol Monica ült a tv előtt. Leültem mellé és rögtön megszólalt. 

-A gépünk 13.00 órakor indul így jó lenne ha egyre kiérnénk, most van 10 óra szóval addig van három óránk-rám néz majd folytatja- Pedri azt mondta, hogy kivisz minket-miután kimondta én csak bólintottam egyet. 

❁✭❂❦❁✭❂❦

Pontban dél van vagyis Monica tisztaideg, hogy hol van a fuvarunk. Most hozom ki a szobámból a dolgaimat így már azzal nem kell foglalkozni ha itt vannak a fiúk. 

-Na mikor itt?-kérdem tőle.

-Azt mondta 10 perc-néz rám egy mosollyal. 

-Nem vagy egy kicsit túlbuzgó?-teszem fel neki a kérdést amire egy szúrós tekintetett kapok.

10 perc elteltével megszólalt csengő. Monica szélsebességgel ment az ajtóhoz és nyitotta ki a fiúknak. Elsőként Pedri lépett be majd Pablo. Amikor megláttam rögtön elpirultam. Őszintén ötlettel sem volt, hogy most mi legyen kettőnkkel. Nagy gondolkodásomból egy ismerős illat zökkentett ki. Rögtön oldalra fordultam és megláttam az én lovagomat. Mivel nem tudtam, hogy mit kéne a másik 2 ember előtt csinálni így csak megöleltem Pablot. Miután elengedtük egymást barátnőm ismét átváltozat egy ,,órává" így elkezdet sürgetett mindenkit. 

A fiúk segítettek ki vinni a táskákat a kocsiba, ezzel is hamarabb tudtunk elindulni. Pedri és Monica elől ültek mi meg hátul. Még mindig nagyon furán éreztem magam Pablo közelében. Fogalmam sincs, hogy mit kéne csinálnom egyáltalán nekem kéne lépnem felé vagy ő fog majd felém.

❁✭❂❦❁✭❂❦

Nehezen sikerült helyet találni a reptéren. Amint Pedri leállította a kocsit mindenki kiszállt a járműből és kivettük a csomagjainkat hátulról. A fiúk úgy döntöttek, hogy bekísérnek minket, de ugye figyelembe kell venni a rajongóikat, ezért a legjobb megoldásnak tűnt ha fel vesznek egy napszemüveget és egy baseball sapkát. Az már kérdéses, hogy mennyit fog ez segíteni nekik. 

Amint beértünk az épületbe beálltunk a sorba, hogy feladjuk a bőröndjeinket. Sikerült kifognunk a leglassabban haladó sort így végig beszélgetünk míg nem kerültünk sora.

Sikerült lerendezni a táskákat. A fiúkat szerencsére eddig senki nem vette észre, szóval minden rendben megy. Nem tudom, hogy a focisták meddig szeretnének jönni mert ha jönnek a váróba akkor kell jegyet venni.

Véletlen találkozás /Pablo Gavi ff./Where stories live. Discover now