Véletlen találkozás /Pablo Gavi ff./

7. rész

Valami hatalmas zajra keltem. Amilyen gyorsan csak tudtam kimásztam az ágyból majd kimentem a szobámból. A konyha irányába indultam el ám ott nem láttam semmit és senkit kezdtem parázni, hogy esetleg valaki beakar törni ezért elindultam a bejárati ajtó felé. Rögtön befordultam és megláttam Monicát két dobozzal a kezében.

-Mik ezek?-kérdem tőle.

-Ömm, rendeltem pár dolgot...még mikor a partin voltunk vagyis utána-mondja majd elindult a nappali felé-Pedri még akkor említette ezért rendeltem ezeket.-feleli és átnyújtja az egyik dobozt.

-Kérlek ne legyél mérges-néz rám izgatottan. Elkezdtem kibontani és pirosas kékes dolgot látok meg egy zacskóban. Én is kezdtem egyre jobban izgatottan lenni ezért amilyen gyorsan csak tudtam kivettem. Egy mez és egy Barcelona logóval ellátott kis zászló volt benne.

-Erre nem számítottam de örülök neki-mondom neki őszintén.

-Akkor fordítsad meg a pólót-amint kimondta megfordítottam. Na ez még inkább meglepett, egy 30-as számmal és Gavi nevével volt eltátva a felső rész.

-Wáó-abban a pillanatban csak annyit tudtam kinyögni.

-Remélem, hogy felveszed este-mondja nekem.

-Ha te is felveszed a tiéd-összesen ennyi feltétele volt a pólós ügynek.

-Viccelsz...persze, hogy felveszem-feleli egy mosollyal az arcán. Ezek után leültünk reggelizni, majd szokásunkhoz híven elindultunk a partra.

Amikor kiértünk egyből bementünk vízbe és kisem jöttünk egy jó ideig.

❁✭❂❦❁✭❂❦

Délután négy óra körül összepakoltunk és elindultunk haza.

-Akkor 7-kor kell találkoznunk?-kérdi Moni nagyjából ötvenedjére.

-Igen még mindig 7-re kell menni-mondom neki.

-Úúú együnk fagyit-szólal meg a barátnőm.

-Esküszöm néha olyan vagy, mint egy 5 éves-erre nem reagálva elindult az egyik fagyizó felé. Kicsit lassabban de utána mentem. Amint beléptem az üzletbe egy kellemes hangulat fogott el. Amíg Monica válogatott én addig leültem az egyik asztalhoz.

Pár perc múlva egy ismerős hangot hallottam ezért a hang irányába fordultam. Rebecát láttam meg, a szőke haja ugyan úgy két kis copfban volt össze fogva, mint tegnap. Ám Adriana most nem egyedül volt a két kicsivel hanem vele volt egy férfi is. Hirtelen felindulásból felálltam és elindultam feléjük. Legelőször a kislány látott meg aki meg is indult az én irányomba. Felkaptam a kezembe majd megindultam Ana felé.

-Hola-köszönök nekik amint oda érek.

-Ohh szia-köszönt Adriana-Ő itt a férjem Diego-mutattja be a mellett álló férfit. Rögtön kezet fogtunk. Egy kis ideig még beszélgettünk majd vissza mentem Monihoz.

-Na sikerült találnod?-kérdem tőle, bár láttam a kérdésemre a választ.

-Igen-feleli egy mosollyal az arcán majd egy nagy adagot a szájába vett. Vagy 3 gombóc fagyit kérhetett csoki sziruppal és cukor szórással.

-Kik voltak azok akikkel beszélgettél?-érdeklődik teli szájjal.

-Ömm még tegnap találkoztam velük, segítettem a buszon-válaszomra csak bólintott. Mivel úgy éreztem, hogy még egy ideig itt leszünk ezért kértem egy kávét és vissza ültem a barátnőmhöz.

❁✭❂❦❁✭❂❦

-Mostmár indulhatunk?-kérdem tőle.

-Nem én még maradni szeretnék-feleli.