1. fejezet

4.5K 113 23
                                    

• Natalie szemszöge •

Apa munkája és a cégei miatt sokat ingázunk Los Angeles és Washington között. De most úgy néz ki pár évre LA-ben maradunk , így az egész Washingtoni életemet át kell költöztetnem oda.
Szerencsés vagyok hiszen mindenem megvan amiről egy tizenhat éves lány csak álmodhat. A szüleim végtelen szeretettel árasztanak el, és egész életemben azt láttam mennyire szeretik egymást. A szerelmük legendás, mindent leküzdöttek azért,hogy ma is együtt lehessenek. Soha nem adták fel szeretni egymást.

- Nat! - szólt apa az ajtóból mire kihúztam a fülhallgatót.

- Igen?

- Ne maradj fent túl sokáig , holnap reggel hatkor indul a gépünk.

- Bele sem gondoltatok , hogy én talán nem akarok elköltözni?

- Jajj édesem. - bejött apa és leült az ágy szélére. - Tudom , hogy nem könnyű viszont Los Angeles amúgy is az igazi otthonunk. Én is édesanyád is ott nőttünk fel , a nagyi és a nagyapa is ott lakik. - simitotta meg a fejem. - Ha meg a suli miatt aggódsz nem kell. Nagyszerű lány vagy , egy kettőre beilleszkedsz. - biztatott.

- És még az is lehet a szerelem is megtalál. - mondta anya aki az ajtóban állva hallgatta apa monológját.

- Hát azért még remélem nem. - grimaszolt apa.

- Jajj Nate! - anya apa felett állt , mire apa átkarolta a derekát. - Mi is ott jöttünk össze emlékszel? - nézett le apára.

- De az teljesen más. Ő még kislány.

- Haho én is itt vagyok! , és apa - néztem rá - már tizenhat vagyok. Öt hónap múlva tizenhét!

- Szalad az idő. - mondta anya , majd magamra hagytak , hogy tudjak aludni. Holnap hosszú napunk lesz.

Hajnali háromkor kelünk, a szemem szinte ragad le az álmosságtól és úgy nézek ki mint aki egy hétig halott volt majd egyszer csak feltámadt.

Kibontom a fontatot a hajamból , felveszek egy laza melegítő nadrágot és egy fekete pulcsit , fogom a két bőröndöt és leviszem a földszintre.
Nem pakoltam be mindent , hiszen nem adjuk el az itteni házat így a ruháim nagy részét itt hagyom. Anya azt mondta majd veszünk Los Angelesben újakat.

- Kész vagytok? - kérdezte apa akinek egy bögre kávé volt a kezében és ő sem nézett ki jobban nálam. Anya viszont , mint mindig most is friss volt.

- Igen, már hívtam egy taxit is. - mondta anya miközben felkötötte hosszú szőke haját egy laza kontyba.

A gépen sikerül kicsit aludnom , majd amikor megérkeztünk apa átvette az új autót amit online vett Washingtonból.
A nagyitól körülbelül öt percre fogunk lakni ami tök jó. Nagyon szeretem őt habár tudom , hogy volt egy két dolog közte és anyáék között viszont szerencsére évekkel ezelőtt az is megoldódott. A nagynéném Kate most Olaszországban él a vőlegényével aki egy igazi olasz macsó. A családban úgy látszik mindenki szerencsésen talál párt magának , kivéve engem.

- Meg is jöttünk! - nyitotta ki apa az új házunk ajtaját majd sorban becipeltük a bőröndöket. - Egész klassz! - nézett körbe.

- A washingtoni is az volt. - jegyeztem meg miközben elhaladtam mellette.

- Majd megbékél! - hallottam anyát ahogy apát próbálta kicsit biztatni.

Választottam szobát ami a hátsó kertre néz, és a folyosó legvégén van.
Elkezdek kipakolni , de olyan üres az egész szoba. Mármint az oke , hogy bútorozottan vettük a házat de ez annyira nem az én ízlésem. Azthiszem meg is van a tervem hétvégére. Szoba átalakítás.
Hétvégén apával elmentünk új bútorokat venni a szobába és estére már úgy is nézett ki mint egy tinédzser szobája.

- Jóreggelt álomszuszék! - köszönt anya aki egy kis tálcával a kezében bejött.

- Mennyi az idő? - felemeltem a fejem és a telefonra néztem. - Még csak fél hét! - nyafogtam álmosan.

- Igen igen de nem akarom , hogy a legelső napon elkéss. Nézd, csináltam neked reggelit. - felültem az ágyon majd anya az ölembe tette a tálcát amin palacsinta , tojas , pirítós és egy pohár narancslé volt.

- Köszönöm. - mosolyogtam rá. - Apa? - kérdeztem teli szájjal.

- Pár perce ment el. Azt mondta ma nagyon sok mindent kell elintéznie. Egyél aztán készülj , elviszlek a suliba.

• Shawn szemszöge •

Amikor kinyitom a szemem a fejem majd szét megy úgy lüktet. Oldalra pillantok és látom , hogy egy lány fekszik mellettem.

- Ébresztő! - mondtam hangosan miközben felültem az ágyon és felkaptam egy boxert. A ruháim szanaszét hevertek a szoba padlóján.

- Jóreggelt! - nyújtózott a lány. - Nem fekszel vissza? - paskolta meg az ágyat.

- Nem! - felhuztam a nadrágot. - Te is kelj fel és öltözz! - dobtam az ágyra a ruháit amiket felkapkodtam a földről.

- Szóval ennyi volt? - kérdezte miután felöltözött.

- Igen , mit vártál? Most menj. - biccentettem az ajtó felé.

- Hívj fel ha unatkoznál. - kacsintott vissza rám az ajtóból majd elment.

Az ilyen lányokat szeretem. Akik nem hisztiznek,hogy mi lesz ezután hanem fogják magukat és tovább állnak.
Az igazság az, hogy nem bírok egy lányt sem elviselni magam mellett huszonnégy óránál tovább. Nekem tökéletesen elég ,hogy amikor kell akkor kielégítik a vágyaimat és ezzel be is fejeződik a dolog.
Szinte minden lányt megkaptam és elmondhatom, mind egyformák. Üres fejű pláza cicák , tökéletes manikűrrel és egy kiló sminkkel. Soha nem találkoztam olyannal akiben valami is megfogott volna , ezálltal barátnőm sem volt.

- Shawn! - szólt utánam apa amikor a bejárati ajtó felé tartottam.

- Igen? - fordultam hátra.

- Megint egy újabb lány? - nézett rám kérdően.

- Szokásos.

- Azért még nem szeretnék nagypapa lenni. - jegyezte meg nevetve.

- Jesszusom apa! - forgattam a szemem , majd megfogtam a kocsi kulcsot és a elindultam a suliba.

Éppen tolatnék a suli parkolóban ,hogy átáljak egy másik helyre amikor a visszapillantó tükörben meglátok egy lányt.
Remélem nem ütöttem el. Gyorsan kiszálltam és megnéztem nem - e történt baj.

- Jól vagy? - kérdeztem de közben az autó hátulját figyeltem.

- Én vagy az autód? - nézett rám szúrós szemekkel.

- Nyilván te. - néztem rá. - Hozzád se ért az autó! - állapítottam meg.

- Nem is értem, hogy lehet jogsija annak aki nem tud rendesen parkolni. - vágta a fejemhez , amikor láttam mögötte egy autó tart felénk elég nagy sebességgel így fogtam a lányt és elrántottam az útból. Egyenesen magamhoz húztam amitől láttam ,hogy zavarba jön de hát ilyen hatással vagyok a lányokra ez nem meglepő.

- Mit csinálsz? - húzódott el. - Valami perverz vagy?

- Inkább megkéne köszönnöd , különben elütött volna az a pancser!

- Tudok vigyázni magamra. - mondta majd tovább indult a suli bejárata felé.

Eszem megáll..

Ne törj össze! [ BEFEJEZETT] Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt