Ne törj össze! [ BEFEJEZETT]

16. fejezet

• Natalie szemszöge •

Másnap amikor felébredek apa már kinyitotta az ajtót. Hihetetlen, hogy képes volt bezárni. Dühös amiért elszöktem , de ő is volt fiatal. Biztosan tett egy két őrült dolgot.

- Jóreggelt! - köszönt anya széles mosollyal amikor levánszorogtam a konyhába.

- Nem olyan jó - jegyeztem meg miközben elővettem egy bögrét és kávét töltöttem bele.

- Miért? Történt valami?

- A kedves aranyos kislányunk az éjszaka folyamán kiszökött és egy idegen fiu motorján ülve járta a várost - szólt apa a hátam mögött.

- Shawn nem idegen! - mondtam határozottan majd belekortyoltam a kávéba - Ő a pasim!

- Kiszöktél? Nat! Ez nem vall rád.

- Anya kérlek legalább te ne kezdd el! Kiszöktem igen , és? Ti nem tettetek soha hasonlót az én koromban?

- Ami azt illeti... - kezdte anya - De nem ez a lényeg! Azthittem mindent megbeszélünk kicsim. Nem bízol bennem?

- De igen anya!

- Valószínűleg bennem nem bízik! - vágott közbe apa.

- Nem hiszem el! Életemben először tettem spontán egy dolgot erre most örökre ezt kell hallgatnom , hogy felelőtlen vagyok? - éreztem hogy alig kapok levegőt - Tinédzser vagyok és szeretnék kicsit szabadabb lenni! Elszöktem oke sajnálom! - ekkor már végleg rosszul lettem.

- Nat! Lizzy hozd az asztma sprét! - mondta apa anyának és láttam ahogy pánikolnak.

- Jól....jól vagyok.. - mondogattam és közben leültem. Anya pillanatokkal később már a kezembe adta a sprét és befujtam - Most már jobb.

- Istenem! - ölelt meg apa - Biztos, hogy minden rendben? Menjünk be a kórházba? - nézett anyára aki bólintott.

- Nem kell! Csak a kórházat ne! Jól vagyok , tényleg! - próbáltam nyugtatni őket.

- Már régen nem volt rohamod. Jobb lenne ha megnézne egy orvos. Nem tudok addig megnyugodni - anyán láttam , hogy iszonyatosan aggódik és állapotos is szóval nem lehet stresszelnie így ezért belementem, hogy menjünk be a kórházba.

Este már nyugodtan vacsoráztunk , és sikerült apával is kibékülni. Vagyis megbeszelni a dolgot. Megígértem neki nem fogok soha többé kiszökni a tudta nélkül és, hogy bemutatom neki Shawnt.

- Jól vagy? - kérdezte Shawn a telefonba.

- Igen , de honnan tudod?

- Taliátol. Engem miért nem hivtál fel? Minden rendben?

- Igen igen jól vagyok! Nem akartam ,hogy feleslegesen aggódj!

- Feleslegesen? Te vagy a legfontosabb nekem ezen a világon. Minden számit ami veled történik! Ha valami baj érne téged én abba bele halnék!

- Ilyesztő kicsit amikor így beszélsz - mondtam - Váltsunk inkább témát. Mit csináltál ma?

- Rád gondoltam - válaszolta én pedig mint egy hülye mosolyogtam a szobám közepén.

- Én is egész nap csak rád gondolok - ismertem be - Olyan jó lenne ha itt lennél most - kis szünet - Hallo? Shawn itt vagy? - kérdeztem és abban a pillanatban Shawn kopogott az ablakon - Ezt nem hiszem el! Annyira bolond vagy! - adtam neki egy csókot majd hozzábujtam.

- Jöhettél volna az ajtón is. Apa úgyis megakar ismerni.

- Biztos?

- Igen igen. Megígértem, hogy soha többé nem szököm ki és azt mondta megakar ismerni. Átkaroltam a nyakát ő pedig a derekamra fonta a kezét, majd megcsókolt.

- Nem érdemellek meg. - súgta bele a csókba.

- Cshhh. - tovább csókoltam majd egy mozdulattal a lábam a csipője köré fontam , Shawn meg két kezét a fenekemre helyezte. A nyakához hajoltam majd a fülébe súgtam : - A tiéd akarok lenni , most már teljesen.

Ettől egyből beindult és megindult velem az ágyam felé.
Annyira akartam őt abban a pillanatban és ekkor jöttem csak rá , hogy mennyire szeretem. Minden hibája ellenére számomra ő, tökéletes.

Végül is ez a szerelem nem?
Amikor úgy fogadjuk el a másikat ahogy van. Minden jó és minden rossz tulajdonságával együtt.

- Vigyázok rád , ígérem. - mondta , és kétségem sem volt afelől hogy fájdalmat okozna.

Megfogta és levette magáról a pólót , én pedig ugyan ezt tettem. Megfordultam és előre sepertem a hajamat. A hátamon éreztem Shawn kezeit amint a melltartó kikapcsolójával babrál. Egyből  sikerült kikapcsolnia és levettem a melltartót majd vissza fordultam felé. Két kezemmel takartam magamat mivel eléggé zavarba jöttem.  A szívem majdnem kiugrott a helyéről.

- Biztos, hogy ezt akarod? - kérdezte meg.

- Igen. - bólintottam határozottan , majd leengedtem a kezeimet. Elhelyezkedtünk az ágyon és csókolóztunk , közben a melleimet markolta ami nagyon jó érzés volt. Egyik keze a nadrágom alá csúszott, majd a bugyimhoz. Egy pillanatra megállt majd lehúzta rólam a bugyit és a nadrágot, majd magáról is levetette a nadrágot. Vissza mászott hozzám az ágyra és újra csókolóztunk. Pár pillanattal később éreztem, hogy az egyik újja belém hatol.
Pillanatokkal később, szétfeszítette a lábamat és a nyelvével hatolt be. Megtalálta az érzékeny pontot és kör körös nyelv mozdulatokkal kényesztetett.
Megemeltem a csípőmet és az egyik kezemmel a hajába markoltam.
Felkúszott és egyfolytában csókolt. A hátába markoltam amitől picit jobban beindult.

- Most én jövök. - mondtam mire meglepődve nézett rám , de utána a hátára fordult.
A számba vettem a farkát.

- Hmmm te jó ég... - sóhajtozott. - Elég lesz baby! - abbahagytam, Shawn gyorsan felpattant és a földön heverő nadrágja zsebébe nyúlt, amiből kivett egy óvszert, és egy mozdulattal felhúzta.

Felém helyezkedett és mélyen egymás szemébe néztünk. Egy pillantással jeleztem , hogy készen állok. Fokozatosan hatolt be , ezzel is próbálva a fájdalmat csökkenteni , amit kicsit sikerült de azért picit igyis fájt.

- Ohh te magasságos! - lihetge gyorsabb tempóra kapcsolva. - Mindjárt elmegyek!
Miután végzett kihúzta belőlem férfiasságát, lehúzta az óvszert és az író asztal melletti kukába dobta.
Visszamászott hozzám az ágyra. - Jól vagy? - seperte el a hajamat az izzadt homlokomról.

- Szeretlek. - mondtam.

- Szeretlek! - lágy csókot lehelt ajkaimra , én pedig a melkhasára hajtottam fejemet. Ott feküdtünk egy órán keresztül, egymás mellett anyaszült meztelenül.

Hogy megbántam -e?
Nem.
Életemben először éreztem azt , hogy nem bánok semmit..

Reggel amikor kinyitom a szemem Shawn ott szuszog előttem. Picit mozdulok csak meg mire egyből felébred.

- Bocsi , nem akartalak felébreszteni - suttogtam.

- Nat én annyira szeretlek - egyik kezét az arcomra helyezte majd megcsókolt. Reggel a hangja kicsit rekedtesebb a megszokottnál ami irtó vonzó.

- Ne nézz ide - magamra húztam a takarót.

- Mi? - nevetett - Nat! Ne nézzelek téged? Ilyet mégis, hogy kérhetsz tőlem?

- Szégyellem magam - mondtam miközben a takaró alatt bujkáltam.

- Nat! - megfogta a takarót és lehúzta a nyakamig - Tökéletes vagy édes. Nálad tökéletesebb lány nincs a világon. Semmi okod arra ,hogy szégyelld magadat előttem - simitotta meg az arcomat , hüvelykujját a számon végig húzva adott egy forró csókot.
Hozzábujtam ő pedig a karomat simogatta.
Minden reggel ezt akarom.
Shawnt magam mellett , hallgatni ahogy szuszog és ahogy gyengéden hozzám ér..