4. fejezet

2.3K 67 8
                                    

• Natalie szemszöge •

Pár percig elvesztem a gyönyörben amit Shawn okozott.
Megcsókolt faltuk egymást és már a nadrágját készülte letolni.

- Elég! - fordítottam el a fejemet - mégis mit művelünk? - tértem magamhoz gyorsan.

- Miaz , nem akarod? - kérdezte rekedt hangon amitől még a hátam is libabőrös lett.

- Nem! Nem ismerlek , és nehogy azt hidd elfelejtettem a bulit.

- Baszki , részeg voltam össze vissza beszéltem. - megakarta fogni az arcom de elhúzódtam - Ne csináld már , így itt hagysz? - mutatott a férfiasságára ami már olyan kemény volt mint a kő.

- Ugye nem ehez vagy szokva? De igen én most lelépek - közöltem nevetve , mert esküszöm elégedettséggel töltött el a tudat ,hogy nem kapta meg amit akart.

- Nat! Hol voltál már mióta kereslek! - közeledett felém Talia. Vettem egy mély levegőt és kifujtam amíg oda nem ért hozzám. Remélem már nem vagyok annyira vörös mint pár perccel ezelőtt.

- Itt vagyok! Mi az , történt valami? - belé karoltam és elindultunk a kémia terem felé.

- Nem is tudom. Deannel nagyon jól elvoltunk , táncoltunk és képzeld meg is csókolt egy csomoszor de aztán hirtelen eltűnt a buliról.

- Lehet valami közbe jött. - próbáltam kicsit nyugtatni - Vagy lehet megijedt, hogy komolyabbra fog fordulni a dolog.

- Igazad van az nem kizárt. Egyébként te is hamar eltűntél. Remélem nem történt semmi. - megállt és felém fordult - Ugye Shawn nem mondott vagy tett valamit? Mondd el nyugodtan ha felbosszantott , megyek és azonnal megverem!

- Nem , nyugi! Próbálkozott de nem igazán érdekelt. - Ha tudná , hogy nemrég az unokatesoja mit művelt velem a takarítói szertárba...

Egész órán csak arra tudtam gondolni ami reggel történt.
Mégis,hogy lehetek ennyire hülye,hogy engedtem neki? Fogalmam sincs mi bajom lehet , de nem megy ki a fejemből a srác.
Washingtonban egyzser jártam egy fiúval, Xavierrel kilencedikben. Nem is mondanám igazi járásnak , mivel két hétig tartott és pár csókot leszámítva, semmi az ég világon nem történt közöttünk. Nem is voltam belé szerelmes sem , csak a többiek annyira együtt akartak minket látni , hogy csakis emiatt adtunk kettőnknek egy esélyt.
Aztán szerencsére magán tanuló lettem , így többé nem is láttam.

Suli után egyből neki is álltam tanulni , mert holnap már doldozatot írunk.

- Natalie! - hallottam , hogy anya engem hív ezért becsuktam a kémia könyvet és lementem hozzá - Igen?

- Ez neked jött. - nyújtott át egy virág csokrot. - Nézd , van hozzá kártya is.

- Mi a fene? - átvettem a csokrot anyátol , és felmentem a szobámba. Bezártam az ajtót, és letettem a virágot az asztalra. Kivettem közüle a kártyát:

,, Tényleg nagyon sajnálom , hogy olyan undorítóan viselkedtem a bulin. - S. "

- Ez bolond. - mondtam ki hangosan a gondolataimat , de közben elmosolyodtam amikor újra a csokorra pillantottam.

Egész este a csokrot csodáltam amit Shawn küldött.
Most írnom kéne neki? Talán megkéne köszönnöm? De hiszen ő volt bunkó.
Jó oké én meg otthagytam álló farokkal, de megérdemelte.
Végül csak arra jutottam írok neki.
Köszönöm, ennyi szerintem bőven elég.
Elküldtem az üzit és rá alig pár másodpercre csöröngi kezdett a telóm.

- Hallo? - szóltam bele kíváncsian mivel ismeretlen szám volt.

- Örülök, hogy tetszett. - szólt egy hang vissza.

- Shawn? - mély levegő - Honnan tudod a számom?

- Az titok! Mit csinálsz?

- Tanulok. - hazudom , mivel már órák óta kész vagyok a házikkal.

- Uncsi! Mi van rajtad?

- Mi? - kérdeztem vissza - Pizsama.

- Ahhh szóval alatta nincs semmi. - mondta kissé lassan elnyujtva a szavakat - Nyugi rajtam sincs.

- Mit akarsz? Értem én, hogy mindenki odáig van érted de lövésem sincs miért.

- Csak egy éjszakát tölts velem és megtudod.

- Shawn!

- Nyugi csak viccelek - kis csönd - Vagy mégsem!

- Ilyen dumákkal eteted a lányokat?

- Eddig mindig bejött. Viszont te más vagy. Nézd még virágot is küldtem neked , és elhiheted előtted senkinek sem küldtem.

- Aha persze. - piszkáltam a hajamat.

- Nem baj elfogom érni, hogy bízz bennem.

- Hát akkor sok sikert. Jó éjszakát!

- Jóéjt édes. - mondta és egyszerre letettük a telefont.

Ne törj össze! [ BEFEJEZETT] Where stories live. Discover now