𝐼𝓈𝒶𝒷𝑒𝓁𝓁𝒶
Másnap reggel Bell iszonyatos fejfájásra ébredt, kivánszorgott az ágyból felvette a fekete köntösét és lement a nappaliba. Cole és Faith még aludtak így csak az anyja és az apja volt lent. Susan szintúgy egy köntösben ült az asztalnál és épp kávét öntött a férjének. Lánya érkezésére felkapta a fejét és mosolyogva üdvözölte őt.
-Jó reggelt. -Köszönt a lány és leült anyjával szembe, apja oldalára.
-Nem ébresztetted fel a többieket? -Kérdezte Howard az újságból fel sem nézve.
-Nem, gondoltam vasárnap van had aludjanak kicsit tovább. Faith úgy is kicsit tovább volt fent tegnap este. -Magyarázta apjának aki ekkor letette az újságot az asztalra és a lányra nézett.
-Ébreszd fel őket. -Intett fejével a lépcső felé. -És öltözz fel, Orion bármelyik percben megjöhet, nem szaladgálhatsz előtte pizsamában. Ez rád is vonatkozik. -Nézett az Anyja felé. Ekkor Bell bólintott és felállt az asztaltól.
-Regulus is jön? -Fordult vissza a lány.
-Nem. -Zárta le a témát az apja és újra bele merült a reggeli prófétába. Bell felment újra az emeletre és először Faith szobájába ment be. A kislány a hasán feküdt és a jobb keze lelógott az ágyról. A takaró le volt csúszva róla a haja pedig az arcába lógott.
-Faith.. -Szólította meg Bell, de meg sem mozdult. -Faith. -Ekkor eltorzult Faith az arca és nagyokat pislogva Bellre nézett. -Ébredj, készen van a reggeli. -A kislány először csak felült az ágyban és maga elé nézve kiszállt az ágyból -Öltözz fel, Mr.Black lassan itt van. -Ezzel kiment a szobából.
-Cole. -Lökte meg bátyja vállat aki ekkor rá nézett ,majd újra bele nyomta a fejét a párnába.
-Mi van? -Kérdezte dörmögve.
-Ébredj, Apa küldött fel. Mr. Black jön. -Ekkor a fiú felnézett és kipattantak a szemei.
-Csak ő? -Kérdezte a lányra nézve aki bólintott. Nyávogva kiszállt az ágyból és felkapott magára egy gyűrött inget és egy fekete nadrágot. Majd Bellel együtt elindultak a konyhába. Faith az asztalnál ült már egy sárga ruhában ,a haja pedig szerte szét állt.
-Fiam igazán felöltözhettél volna rendesen. -Mérte végig apja Colet, de ő rá sem hederített. Leült Faith mellé és elkezdték a reggelit. -Susan, csinálj már valamit a kislányoddal! -Kiáltotta a férfi. De az anyjuk nem válaszolt, hiszen az emeleten volt. -Susan! -Kiáltotta újból a férfi. Pár perccel később megjelent a nő már rendesen felöltözve és mosolyogva üdvözölte gyerekeit. -Kétszer szóltam. -Nézett a nőre aki ekkor elengedte a széket amit eddig kiakart húzni és bocsánat kérően nézett a férjére.
-Sajnálom nem hallottam, Szívem. -Szabadkozott a nő.
-Mit csináltál fent? -Kérdezte és ő is felállt. A nő a gyerekekre nézett majd vissza Howardra.
-Én csak felöltöztem ahogy kérted.. -Ekkor Howard keze a nő arcán csattan. Cole megfeszült Bell mellett. A lánynak pedig vissza kellett fognia bátyját.
-Ha szólítalak ide jössz. Most pedig fogd össze Faith haját. Cole te meg öltözz át! -Cole idegesen meredt az apjára. -Nem hallottad!? -Ordította. Kitolta a széket és erős léptekkel a lépcső felé vette az irányt. -Isabella. -Nézett a lányra aki remegő testel fel nézett az apjára. -Jól érezted magad Antonionnal? -Tette fel a kérdést.
-I-igen, kedves úriember. -Rántotta meg a száját mosoly gyanánt.
-Nos, örülnék ha legközelebb nem a Black fiúval lennél elfoglalva hanem Antonionnal lennél. Jó férjed lehetne, de ha így haladsz őt is eltaszítod magadtól.
