Lloyd Hansen!
Aki hallja ezt a nevet abban egyből meghül a vér, hisz mindenki nagyon is jól ismeri őt.
Egy valakit viszont ő nem ismer! Ezt a személyt nem tudja sehogy se lekövetni, mivel túl profi a szakmában.
Rengeteg fejtörést okoz ez az idegen...
-Asszonyom! A kocsi készen áll.-lépett be a nappaliba Dave. Felpillantva a könyvből amit a kezemben tartottam, egy halvány mosoly kúszott az ajkaimra, majd letettem az olvasmányt magam mellé a kanapéra. -Mindenki a helyén van Dave?-vezettem fel a tekintetem rá. Nagyot nyelt ahogy szög egyenesen őt figyeltem. -Igen Asszonyom.-fogta össze a kezeit a háta mögött. -Helyes.-keltem fel a kanapéról és a könyves szekrényhez sétáltam.-Kérem csukja be az ajtót!-pillantottam hátra a vállam felett. -Már is kisasszony.-Dave ahogy kértem bezárta a nappali ajtaját így én az egyik könyvet elemelve beütöttem a szokásos számkombinációt és a szekrény elmozdult a helyéről, így beléptem a rejtett kis szobába ahol a fegyverek sorakoztak a falon.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Kisebb-nagyobb kaliber, volt itt minden amire szükség volt. Avery sose kímél senkit se, ezt pedig az alkalmazottaim is nagyon jól tudják. A kedvenc kis pisztolyom kikapva az egyik fiókból a combomra erősített tartóba helyeztem és elhagytam a fegyverraktárat. Van a birtokon még több ilyen helyiség is, de ez csakis az enyém, ide csak és kizárólag én léphetek be. Ahogy bezárult az ajtó egy nagy mosollyal az arcomon indultam meg a nappali keresztül, mire Dave kinyitotta nekem az ajtót. -Tudunk valamit a kis díszpintyünkről? -Hansen épp most érkezett az országba asszonyom. -Fantasztikus!-csaptam össze a tenyerem. -Egy kis meglepetésben lesz része akkor. Megtudja mi hogy üdvözöljük a vendégeket.-sétáltam le a lépcsőn a fekete páncélozott járműhöz. Körbepillantva egy jóleső sóhaj szakadt fel a torkomból ahogy végignéztem az alkalmazottaimon. Mindenki be van szarva, de lehetnek is. Aki nem teljesíti a feladatot amit kiszabok, annak lőttek. A szó szoros értelmében. Dave előre sietett, hogy kinyissa a kocsi ajtaját, majd a kezét nyújtotta, hogy besegítsen. -Asszonyom hova ülhetek? -Most mellettem fogsz kivételesen Dave. A laptopot is hozd, mert látni akarom merre van ez a fasz.-helyeztem kényelembe magam, majd Dave átsietett a túloldalra és beszállt mellém. -Colin induljon!-intettem a sofőrnek aki egyből beindította a kocsit. -Asszonyom mozgásban van. -Nem tud olyan gyors lenni mint én. Drága Dave, ne legyél ekkora hülye, oké? Te tudod mikre vagyok képes. -paskoltam meg az arcát mosolyogva, mire a mellettem ülő férfi egy nagyot nyelt. -Igen is asszonyom. Nem leszek hülye. Bocsánatot kérek. -Helyes.-pillantottam el róla. -Még egy kérdésem lehet kisasszony? -Hhhh... ma nagyon beszélgetős kedvedben vagy. Mi van nem kaptál puncit az este, hogy engem fárasztasz a faszságoddal? -Nem asszonyom, vagyis.. én... -Na ne dadogj hanem mond mi a fasz van!-emeltem fel a hangomat. -Szóval lehet Mr. Hansen megbeszélésre megy, mert megálltak.-mutatta a laptopot. -Tökéletes. Mi is oda tartunk.-haraptam meg az ajkam ahogy figyeltem a monitort.-Megbeszéljük vele, hogy takarodjon vissza oda ahonnan jött. Az édes anyukájába.-pillantottam ki az ablakon ahogy a tenyerem a pisztolyra simult. Imádtam a fegyvereket, de legjobban az tett boldoggá, ha valakit kínozhatok. A kezeim alatt szenved és esedezik a könyörületért, amit én soha, de soha se adok meg, mivel engem ez éltet. Ahogy közeledtünk a célpont felé megláttam az épület előtt ácsorgó őröket. Lloyd nyomorult csapata. Istenem de szánalmasok ezek a pasik. Kis fityfasz senkik akiket én reggelire elfogyasztok. Meg se lepődök a felhozatalon, hisz Lloydot is tamponnak feldugom, mivel annyit is ér ez a pasi. Leparkolva az épület előtt Dave kipattant mellőlem és kinyitotta az ajtóm. -Nem lesz ebből..-kezdett bele Dave, de felemeltem a kezem elnémítva őt. -Ha ma még hallom a kibaszott hangod a pisztolyom csövével fogsz csókolózni. Fogd be a kibaszott pofád és csak akkor beszélj ha én szólok hozzád. Világos!-néztem a szemeit, de ő nem mert felnézni rám. Meghunyászkodva bólogatott mellettem, majd én elléptem előle. A lépcső felé igyekezve lépkedtem el Lloyd testőrei mellett akik még csak meg se tudtak állítani, mivel elvoltak azzal foglalva, hogy a melleimet bámulják. -Jó reggelt fiúk!-vigyorodtam el ahogy elsétáltam mellettük, mire mind egy emberként bámult végig. Dave kinyitva a bejárati ajtót engedett előre, majd a bent elhelyezkedő kis kávézó felé vettem az irányt. -Hozz kurva gyorsan egy kávét!-intettem Davenek aki roham léptekkel indult meg a pult felé. Körbepillantva az aulában kerestem merre lehet ez a nyomorult, majd az asszisztensén megakadt a szemem. -Meg is vagy te kis szaros!-morogtam az orrom alatt, mire Dave nyújtotta felém a kávét.-Na figyelj Dave, te szépen itt maradsz én pedig intézkedek. Világos? -Igen Asszonyom. Kávémmal a kezemben sétálgattam ahogy bámészkodtam, mire meghallottam ennek a fasznak a hangját. Háttal álltam neki így csak az idegbeteg ordítozását hallottam ahogy kiabál a sleppjével. -Mr. Hansen álljon meg uram! -sietett lefele a lépcsőn a kis köcsög után az asszisztens, majd pontban mögöttem álltak meg. -Nem is lesz ez olyan nehéz.-vigyorodtam el halványan. -Mégis mi a faszomat gondolsz te magadról Suzanne? Ki a kurva istennek gondolod magad, hogy ilyen szar whiskyvel állítasz ide?-vágta földnek a poharát ami mellettem landolt. Lepillantva az aranyló folyadékra és az üvegszilánkokra egyből elöntött egy kellemes érzés ami átjárta a testem. -Elnézést kisasszony.-érintette meg félve a nő a vállam. -Ne érjen hozzám mert eltöröm a karját és a seggébe dugom.-tettem le a kávém higgadtan. -Én.. -Suzanne, mit mondtam! Figyel maga rám!-ordított még mindig ez a tökkelütött mögöttem. -Maga meg kurva gyorsan hallgasson el mert én hallgattatom el.-léptem odébb. -Hogy mondta? -A hallásával is baj van Lloyd?-nézegettem az előttem lévő asztalon lévő képet amiben láttam Hansen arcát. Közelebb sétált mögém és egy pisztolynak a csöve nyomódott a derekamnak. -Hogy mondta kiskegyed? -Lejjebb tegye a pisztolyt én erre szoktam elélvezni.-emeltem fel a fejem mire még közelebb állt így még erősebben az oldalamnak nyomta. -Nem az enyémen fog elélvezni. -Azt se tudja mi az! Ezt a vízipisztolyt meg tegye el, mert nevetséges.-kacagtam fel, majd hátranyúltam a fegyverért és egy laza mozdulattal kicsavartam a kezéből.- Szégyen, hogy egy ilyen játék fegyvert tart magánál.-nézegettem a kezemben lévő fegyvert. -Van másik fegyverem amitől itt helyben elvérzik, sőt ha nem tűnt volna fel mindenhol az én embereim vannak, úgyhogy ne kekeckedj cica. -Cica? -nevettem el magam.- Nem tudod te kivel beszélgetsz te kis szaros.-vágtam a földnek a pisztolyt ami darabokra hullott. Szembefordulva vele a szemeit figyeltem mire ez a Suzanne nevű picsa megszólalt. -Uram szóljak a testőröknek? -Téged ki a faszom kérdezett?-csattant fel Lloyd mire egy halvány vigyor kúszott az ajkaimra. -Én..én csak.. -Te mi? Kérdezett bárki? -kapta felé a fejét Hansen. -Nem uram. -Helyes, mert én is így tudom. Szóval!-nézett vissza irányomba, de én már a bejárati ajtón sétáltam kifelé. -Dave üljön előre!-intettem a kocsira, majd beültem. Kipillantva az ablakon Lloyd ideges tekintetével találtam szembe magam, ahogy rohan a kocsija irányába. Eldőlve hátul egy pezsgőt megbontottam és kortyolgatni kezdtem, ahogy tartottunk vissza a birtok felé. -Kisasszony megsérült? -Én?-nevettem fel.-Ne röhögtess Dave! -Szóljon ha bármire szüksége van. -Lloyd Hansen farkára, ahogy a vitrinben díszeleg. Bár lehet nincs is pöcse mert egy punci.-gondolkoztam el, mire megjelent mellettem egy terepjáró. -Asszonyom! Társaságunk akadt. -Én nekem ugyan nem! Leszarom ezt a kis szarost. -Ő nem éppen úgy gondolja.-oldalra pillantva egy pisztolynak a csöve volt a kocsimra irányítva, de baszhatja ez a szerencsétlen. Golyóálló az autó, úgyhogy lövöldözhet felőlem a kis játék fegyverével. Hanyatt dőlve kortyolgattam a pezsgőm ahogy kopogott az autó oldalán az összes golyó. Hallgattam mosolyogva, mivel zene a fülemnek ahogy eldördül egy fegyver, és borzasztóan beindít a tudat. -Elválasztót!-kiáltottam előre Davenek aki egyből felhúzta a mögöttük lévő elválasztót így nem hallottam őket és ők se engem. Ledöntve a pezsgőt hátra döntöttem a fejem és a melleimet megmarkolva pillantottam át a másik kocsiba. -Nehogy abba hagyd te kis köcsög!-haraptam meg az ajkaim ahogy a kezem lecsúszott a lábam közé. Egy halk sóhaj szakadt fel a torkomból ahogy magamba toltam kettő ujjam . -Csináld még!-nyögtem fel hangosabban, ahogy gyorsítottam a kezemmel. Lloyd a mellettünk haladó civil kocsiját kilőtte mire egy hatalmas robbanás hangja csapta meg a fülem. -Ez az baby! Még!-mordultam fel mire megmarkoltam fél kézzel a mellem. -Te kis kurva!-hallottam meg ahogy ordít a kocsiból mire egyre gyorsabban kapkodtam a levegőt mivel piszkosul élveztem ahogy az ujjaim járnak bennem. Imádom a veszélyt! Csak is az életet. A pisztolyom kihúzva a combomon lévő tartóból végig nyaltam ,majd a puncimhoz simítottam mire még hangosabban nyögtem fel ahogy a hideg fém a bőrömhöz ért. -Bassza meg! Lassan mozgatva a pisztolyt egyre jobban közelgett az a pillanat hogy elélvezzek. A mellkasomban a szívem egyre gyorsabb ütemet diktált így a fegyvert is egyre gyorsabban mozgattam. Kipillantva az előttünk guruló kamionra egy hatalmas robbanás juttatott el a csúcsra miközben a lángok a ponyvát mardossák. Egy boldog mosoly ült az arcomon ahogy eldőltem a hátsó ülésen. A pisztolyom leejtve a padlóra kapkodtam levegő után, mire Dave leengedte résnyire az elválasztót. -Asszonyom! -Mi a fasz van?-kiáltottam el magam. -Lemaradtak.-remegett meg Dave hangja, mivel tudta, hogy nem adtam engedélyt arra, hogy beszéljen. -Nagyon ügyes vagy, csak ki a faszom kérdezett? -Bocsásson meg. -Hhh.. ennyi hülyét bazdmeg.-ültem fel és öntöttem egy újabb pohár pezsgőt magamnak.