Is Not Only About Been Rich

47. Blake

Otthon az ágyban feküdve tartom a karjaim közt a mi kis csillagunkat mikor Lloyd kukucskál be az ajtóból.
-Hahó bogaram! Bejöhetek?-kérdezte suttogva.
-Igen kincsem. -néztem fel rá boldogan mire ő halkan beljebb lépkedett és ledőlt az ágyra Blake mellé.
-Szia nagyfiú.-puszilgatta meg az arcát. -Mond hogy amíg apa nem volt itt addig jófiú voltál.-cirógatta meg a kis kezét. Blake nyöszörögve mocorogni kezdett így én is odahajoltam hozzá.
-Anyuci is itt van kincsem.-puszilgattam meg az arcát mire ő az illatom érezve nyalogatni kezdte a bőröm. Elmosolyodva bújtam közelebb hozzá, majd Lloyd kezét éreztem meg a vállamon ahogy a hajam odébb húzza.
-Lehet éhes a kicsi.-simította meg finoman az arcom.
-Meglehet.-emeltem fel a karjaimba, majd a mellemre téve egyből enni is kezdett.
-De szép vagy.-nézett szüntelenül Lloyd.
-Beindít hogy ekkorák?-intettem a melleim irányába.
-Apunak is jut még hely?-mászott közelebb mire elnevettem magam.
-Még itt a másik.-néztem fel a szemeibe. Lloyd finoman lejjebb húzva a ruhám pántját a vállamról a mellemhez hajolt és gyengéden megcsókolta.-Mmhh baby... de hiányzol!-haraptam meg az ajkam ahogy lehunytam a szemeim.
-Annyira szépek.-nézett le kerek kebleimre, majd Blakere kaptuk a tekintetünket aki jóízűen cuppogva lakmározott.
-Ízlik kincsem?-simítottam meg a puha kis bőrét ahogy figyeltem őt.
-Istenem de édes.-mászott még közelebb Lloyd, majd ismét az ajtó nyitódására kaptam fel a fejem.
-Zavarok?-suttogta Steve.
-Nézd mennyire édes ez a kis tökmag.-mutatott Lloyd Blakere. Steve csendben sétált beljebb de nem tudott a gyerekre figyelni. A tekintetét más kötötte le.-Steve!
-Mi?-kapta Lloydra a szemeit hirtelen.
-Ülj le vagy állni szeretnél?
-Már állok. -köszörülte meg a torkát ahogy lerogyott az ágyunk szélére. Elmosolyodva felpillantottam a szemeibe de ő ismét a melleimet figyelte.
-Lloyd drágám. Ide adod azt a kendőt kérlek?
-Már is!-pattant fel mellőlem és keresgélni kezdett. Steve pillái megremegtek ahogy a szemeim figyelte, de természetesen ezt a szemezést Blakenek félbe kellett szakítania. Nyöszörögve mocorogni kezdett a karjaim közt így a vállamra döntöttem.
Lloyd odatéve a rongyot törölgette a kicsi száját aki boldogan a nyakamhoz fúrta a kis puha pofiját. -Szereted anyut mi? Képzeld Apa és Steve is borzasztóan szeretik őt.
-Anyuci is szereti őket kincsem. -simítottam meg a hátát, majd a combjaimra fektetve ringatni kezdtem őt. Lloyd ledermedve állt percekig mellettem. Nem szólt semmit ahogy Steve se, de éreztem magamon a tekintetüket. -Mi a baj fiúk?
-Most mi is jöhetünk? Egyik cickód Steveé a másik az enyém.-felnézve rájuk elmosolyodtam. Ők is ugyan úgy kivannak ahogy én. Rég volt köztünk bármi is mert az utolsó hetekben már nagyon nyűgös voltam.
-A gyereket az ölemben altatom szívem.
-Akkor vigyük át és álomba ringatom én. -kezdett belelkesedni a gondolattól, hogy hátha lesz valami.
-Drágám tudom hogy ... hogy kivagy! Én is kivagyok baby, de még tudod hogy vigyázni kell.
-Tudom! Persze! Én ne tudnám?
-Kicsim fáradt vagyok.-néztem fel a szemeibe mire kihunyt a fény a kékségeiből.
-Hhh... akkor lezuhanyozok.-tette mellém a kis rongyot amit azóta is a kezében szorongatott.
Ahogy becsukta a fürdő ajtaját Steve lehajtotta a fejét.
-Kérlek ne.. ne haragudjatok.
-Nem haragszunk kislány. Semmi baj nincs.-pillantott fel rám, majd megcirógatta a combom.
-Beviszem a kicsit és én is lefürdök.-keltem fel óvatosan Blakkel a karomban és átsétáltam a szobájába. A kiságyába fektetve betakargattam és egy puha puszit adtam a kis arcára.-Szeretlek kincsem.-cirógattam végig az oldalát, majd ellépve az ágytól visszasétáltam a hálóba.
Steve a teraszajtónál állva nézelődött mire én mellé lépve a kezére simítottam az enyém. -Gyere szépfiú!-húztam a fürdő felé.
-Hé! Lloyd van bent!-torpant meg egy pillanatra.
-Láttad már meztelen ahogy ő is téged. Ne legyél szégyenlős.-húztam magam után és benyitottam a fürdőbe.
-Hát ti?-kapta felénk a fejét Lloyd ahogy a zuhanyzóban a falnak volt támaszkodva.
-Csatlakozhatunk?-mosolyodtam el halványan.
-Hát de nem.. nem azt mondtad baby, hogy...
-De azt mondtam. Az is vagyok. De a férjemmel és Stevvel szeretnék fürödni.-húztam le a ruhám pántját a vállaimról így a lenge anyag egyből a földön landolt.
-Basszameg!-szólaltak meg egyszerre mire én elvigyorodtam.
-Csak nincs valami baj?-lépkedtem közelebb Lloydhoz.
-Nincs kincsem.-fordult felém teljes testtel, de a szemeim egyből letévedtek férfiasságára. Ajkamat megharapva közelebb léptem hozzá, majd Steve felé pillantva a mutató ujjammal közelebb hívtam.
Ő amilyen gyorsan csak tudta rángatta le magáról a ruháját és dobta félre.
Lloyd szemeit figyelve éreztem, hogy mögém lép Steve így egy huncut mosoly kúszott az ajkaimra.-Anyuci most nagyon rossz.
-Ahogy ti is.-hajoltam oda Lloydhoz és finoman a csempének nyomtam mellkasánál fogva.-De csak fürdünk.-húztam az agyukat. Lloyd lepillantva a melleimre amik hozzá nyomódtak egy nagyot nyelt.
-Hhhh... igen. Csak fürdünk.-simította meg a derekam majd finoman feljebb csúszott a tenyere az oldalamra.
-Ne éld bele magad Lloyd!-szólalt meg Steve mögöttem, majd közelebb lépve ő is a zuhany alá állt így Lloydnak nyomott.
-Mhhh...-hunytam le a szemeim ahogy mind a ketten hozzám értek és hátra döntöttem a fejem.
-De így kurva nehéz nem beleélni magam Steve!-morgott Lloyd mire Rogers is lepillantott rám.
-Kislány! Döntsd el mi legyen mert...
-Döntsetek meg!-harapdáltam a szám szélét mire mind a ketten hevesebben kezdték kapkodni a levegőt.
-Istenem!-kapott az ajkaim után Lloyd így a nyakára csúszott az egyik kezem. A másik Steve tarkójára simult így őt is közelebb húztam.-El nem tudom mondani neked mennyire vágyok rád.-cikáztak a szemei az enyémek közt. Steve az államnál fogva maga felé húzta a fejem így most ő tapadt az ajkaimra mire Lloyd a nyakamhoz hajolt és gyengéden harapdálni kezdte.
-Mhhhh... hiányoztok.-túrtam Steve vizes hajába.
-Baby...-suttogta zihálva Lloyd.
-Mondjad kicsim.-haraptam meg finoman a nyakán a bőrét.
-Menjünk az ágyba. Ott.. ott kényelmesebb lesz neked.
-Akkor vigyél be.-fontam a nyaka köré a karjaim mire felkapott és kisétált velem a zuhanyzóból.
-Steve gyere!-pillantott hátra barátjára.
-Jövök csak megtörlöm magam.-sétált közelebb míg Lloyd a mosdó pultra ültetett.
-Megtörölsz engem is szépfiú.-vigyorodtam el huncutul mire ő mosolyogva közelebb sétált és végig törölte a vizes testem. Ezalatt Lloyd is megszárítkozott, majd újra a karjaiba kapva becipelt az ágyba.
-Gyönyörű vagy.-fektetett le a párnák közé és végig simította a combjaim.
-Nem mert.. mert odalent már...
-Ezt meg se akarom hallani!-vágott a szavamba.
-De..
-Nem!-szólt közbe Steve is ahogy mellém dőlt.
-Még mindig ugyan olyan gyönyörű a puncid baby és gyanítom ugyan annyira édes ha nem édesebb.-hajolt a lábaim közé, majd ahogy megéreztem a nyelvét a torkomon akadt a hang. Nem tudtam válaszolni neki mert elöntött a vágy hisz olyan rég volt már az hogy egymásnak estünk úgy igazán. -Borzasztó édes vagy.-csókolgatta végig a puncim.
-Ahhh Lloyd!
-És gyönyörű! Pláne azok a cickók! Megőrülök tőlük.
-Lehet a fiad is ezért szereti ennyire?-vigyorodtam el huncutul.
-Mázlista hogy mindig ott lehet.-mosolyodott el ő is.
-Most a tietek lehet. Nem fogja megtudni hogy apu és Steve mit csináltak velük.
-Titokban tartod szépségem?-harapta meg az ajkait.
-Igen.-nevettem fel halkan mire a melleimhez hajolt.
-Csodaszép vagy!-csókolgatta gyengéden a jobb mellem, majd Steve a balhoz hajolt.
-Ahhh Istenem!-sóhajtottam fel hangosan ahogy kényeztette.
-Ne őt szólongasd!-mosolyodott el Steve miközben gyengéden megszívta a mellbimbóm.
-Finoman drágám.-simítottam az arcára a kezem.
-De fura basszameg hogy a melleidből jön a tej kislány.-nevette el magát zavarában.
-Megkóstolhatom én is kicsim?-hajolt vissza Lloyd hozzám.
-Csak maradjon a kicsinek is.-nevettem fel újra mire Lloyd is megszívta a mellbimbóm.-Ahhh baby!-túrtam a hajába miközben lehunytam a szemeim.
-Mostmár értem miért szereti a fiam a melleid. Mondjuk eddig is értettem mert akkorák, hogy megfulladnék köztük.-nyalta meg az ajkait ahogy a kebleim nézte.
-Szeretlek titeket. Mindennél jobban. És annyi hálával tartozom nektek amiért végig mellettem voltatok és a kicsi mellett. Hogy vigyáztok ránk. Minden egyes kérésem lesitek .... Annyira... annyira hálás vagyok nektek.-csuklott el a hangom ahogy a szemeiket néztem.-Nálatok jobb embert nem is adhatott a sors nekem. -cirógattam meg az arcukat.-Köszönöm, hogy te az apukája vagy te pedig a keresztapja a fiamnak.-néztem Lloydra majd Stevere.
-A kezeim összeteszem hogy a feleségem vagy és a gyermekem anyja Avery! Te vagy a boldogságom! Te miattad ver annyira hevesen a szívem minden pillanatban. Hálás vagyok a mosolyodért, az önzetlen szeretetedért, a csillogó szemeidért, a nevetésedért... mindenért kincsem! És annyira büszke vagyok rád, hogy ilyen csodás nő vagy! Ilyen csodás anya!
-Istenem gyere ide!-húztam közelebb és a nyakához fúrtam az arcom.-Steve te is!-rántottam őt is oda.
-Szeretlek kincsem!-puszilgatta finoman a vállam és a nyakam.
-Csodás anyuka vagy Avery!-suttogta halkan Steve.
-Istenem de szeretlek titeket.-szorítottam jobban őket mire elmosolyodtak.
-Mi is téged kislány.-puszilgatta finoman a bőröm Steve, de egy pillanatra megállt.
-Sír a kicsi!-pattantam fel közülük és magamra kapva köntöst átrohantam a szobájába.-Édesem! Sshhh.. itt van anya!-siettem a kiságyhoz és a karjaimba vettem Balket. -Itt van anya! -ahogy a karjaimban tartottam egyből megnyugodott így átsétáltam a fiúkhoz.
-Anya nélkül nem jó mi fiam?-mosolyodott el Lloyd ahogy közelebb jött.
-Látod nem bír nélkülem meglenni.
-Azok nélkül a cicik nélkül én se lennék meg.-puszilta meg az arcom, majd Blakehez hajolva megpuszilta a talpát.-Szeretlek!-súgta Blake felé hajolva mire ő halványan elmosolyodott.-Láttad?-kapta fel a szemeit rám Lloyd boldogan.
-Igen kicsim.-nevettem el magam.
-Steve! Rám mosolygott a fiam!-nézett rá barátjára is mire Rogers is közelebb jött.
-Törpe nekem és anyának nem küldesz egy mosolyt?-cirógatta meg Blake arcát finoman mire ismét elvigyorodott ahogy megcsiklandozta Steve.
-Istenem de szeretlek kincsem.-puszilgattam meg a kis puha nyakacskáját mire felkuncogott. -Anya szeme fénye.-csókolgattam végig a kis pocakját ahogy az ágyra fektettem.
Lloyd mögém sétálva a háltamhoz bújt, majd megpaskolta finoman a fenekem.
-Felöltözök baby.-súgta halkan, majd Steve is odébb sétálva egy boxert kapott magára.
-Nem akar aludni ez a nagyfiú is mint apa és Steve?-simogattam meg az arcát Blaknek aki felkapta rám a szemeit.-Huncut vagy.-mosolyodtam el ahogy közelebb hajoltam hozzá.
-Nem annyira mint apád!-vágódott le az ágyra Lloyd. Blake riadtan pillantott rá, ahogy lefele görbült a szája és sírni kezdett mivel megijedt.
-Awww semmi baj! Semmi baj nincs!-vettem fel a karjaimba.
-Add ide apának! Ő majd megvigasztalja. Addig anyuci is fel tud öltözni.-vette át a fiát Lloyd a kezeim közül és az ablak elé sétálva ringatta a karjaiban.
A fürdőbe belépve Stevvel találtam szembe magam így egy pillanatra megtorpantam.
-Gyere csak.-mosolyodott el, mire én megsimítottam kockás hasát. Teste megfeszült érintésemtől, mire én szétnyitottam a köntöst magamon és félre tettem. Steve megrökönyödve figyelt, majd Lloyd lépett be hozzánk.
-Blake csukd be a szemed!-takarta el a gyerek arcát.
-Anyuból mindent látott már a fiad.-vigyorodtam el ahogy egy hálóinget kaptam magamra.
-Az egy dolog. De apa és Steve farkát nem kéne látni mennyire kemény.
-Akkor nyugtasd le magad baby.-kentem be az arcom éjszakai krémmel.
-Könnyű azt mondani.-sétált ki Blakkel a karjaiban.
-Steve neked sikerül?
-Hát.. hogy is mondjam..-vakarta meg a homlokát zavarában. Én a tükörben figyeltem őt majd ismét elmosolyodtam.
Visszasétálva a hálóba ledőltem az ágyra és betakarózva elnyúltam a párnák közt.
-Óó kicsim te már így elhelyezkedtél?-sétált mellém Lloyd, majd Steve is a takaró alá bújt.
-Várom a simit.-néztem fel rá a párna mögül.
-Mhhh... olyan simiben lesz részed.-hajolt oda a nyakamhoz és gyengéden csókolgatva haladt a lapockám felé miközben a derekamra simult a tenyere. Steve finoman lejjebb húzta a takarót és az oldalam kezdte cirógatni.
-Eddig tetszik.-mosolyodtam el halványan.
-Ha közelebb bújunk hozzád is tetszeni fog.-dőltek mellém és a karjukat áttéve a hátamon finoman cirógattak.
-Pihenj kislány.-puszilta meg a vállam Steve.
-Szeretlek kincsem.-csókolt meg Lloyd is mire egy boldog sóhaj szakadt fel a torkomból.