Gyűlöllek (befejezett)

13

Július 13.

Másnap van, ami azt jelenti, hogy ma megyünk kocsikázni.

- Mit szeretnél csinálni a városban?- rongyoltam be gyorsan Dávid szobájába

- Enni valamit- nézett rám egy fél pillanatra

- Enni?- kérdeztem meg- Jó- mondtam, majd kimenve a szobából nyitva hagytam annak ajtaját, csakhogy idegesíthessem

- Szörnyella- kiáltotta hangosan, de én csak vigyorogva bementem a szobámba

Egy fekete rövidnadrágot és egy fehér haspólót vettem fel, majd a telefonomat és egy kis pénzt a zsebembe rakva megindultam az ajtó felé.

- Hova mész?- kérdezte meg anya, mikor látta, hogy a behárati ajtónál állok startra készen

- Öhm..- kezdtem, de Anett közbe szólt

- Dáviddal mentek valahova nem?- kérdezte meg

- De- bólintottam mosolyogva

- Dáviddal?- kérdezte meg anyukám

- Igen- válaszoltam- Csak..kocsikázunk egyet

- Mehetünk?- kérdezte az emeletről lejőve Dávid

- Menjünk- nyitottam ki az ajtót- Sziasztok- köszöntem el anyuéktól aztán már mentem is ki az ajtón

- Oda vagy vissza?- kérdezte meg az autó mellett állva

- Vissza- szálltam be az anyósülésre

- Húud összébb magad- lökte arrébb bal térdemet, hogy hozzáférjen a váltóhoz

- Meg a francot- ezt kimondva még inkább szétterültem az ülésen- Inkább nyomass be valami klímát, mert meghalok- legyeztem magam nagyokat sóhajtozva

- Meghaltál te tegnap is- mondta ki vigyorogva, majd mielőtt megszólalhattam volna ő beindítva az autót elindult

- Ezt meg, hogy értsem?- fordultam felé

- Hm.. hogy is?- kezdett el hümmögni- Jaj, Dávid félek. Juj, de megilyedtem- kezdett el visító hangon beszélni

- Először is, ez rohadtul nem így volt- kezdtem, de közbe szólt

- Dehogy nem- kezdett el nevetni- Bejött a képbe az a kúszó démon és már úgy szorítottál mint aki menten meghal

- Nem tehetek róla, hogy az a ribanc mindenütt ott van- akadtam ki teljesen- Egyébként is, ne tegyél úgy mintha nem élveznéd a pillanatnyi hős szerepét- dőltem hátra az ülésben- Váltani kell- szóltam közbe a váltóra mutatva

- De szeretem, hogy mellettem vagy Szörnyella- mondta ki gúnyosan, majd váltva egyet le kanyarodott a főútról

- Merre viszel te engem?- kérdeztem meg tőle

- A városba- rántott vállat

- Nade erre?- néztem körbe a forgalom mentes úton

- Le csaljuk egy kicsit, meghát..itt ezt is szabad- indult meg hirtelen az egyenes és autó mentes úton

- Csak mész velem gyorsabban is?- néztem rá vigyorogva

- Ez a nap a tiéd Szörnyella- nézett rám egy pillanatra mosolyogva. Az a mosoly, a szívemet megdobogtatta az biztos.

- Az enyém?- kérdeztem meg vigyorogva- Akkor menjünk gyorsabban- nyúltam a váltóhoz

- Nagyon rossz vagy Szörnyella- rázta meg a fejét, de előlem akkor sem tudta elrejteni a kitörni készülő vigyorát, ha az ajkába harapva tünteti el.- Borzasztóan rossz- sóhajtotta