XVIII. fejezet - Elhatározás

19 1 0
                                    

A patkányférgek annyira leamortizálták a Hexside-ot, hogy közel két hétig tartott rendbe hozni az iskolát. Ez idő alatt Bump igazgató úgy döntött, hogy rendkívüli szünetet rendel el. Luciát kissé bűntudatot érzett amiatt, hogy ismét megszegte Bump igazgatónak tett ígéretét, nem mellesleg miatta rengeteg diák szakította meg a tanulmányait. Az elkövetkezendő két hét szünet Lucia számára annyit jelentett, hogy meglátogathatja újra Hope-ot, ám ezúttal a barátait is szerette volna magával vinni. Viszont kissé tartott attól, hogy Domovoy nem igen fog lelkesedni azért, hogy egy csapat tinédzser a birtokán tartózkodik. Így hát Lucia üzenetet küldött a sötétkék démonnak amiben afelől érdeklődött, hogy baj lenne-e ha a barátai is vele tartanának. Domovoy válasza az volt hogy részéről nincs semmilyen akadálya és szívesen fogadja a többieket.

Így hát egy szerdai reggelen Lucia és barátai William kíséretében elindultak Latissába. Egyedül Axel hiányzott a csapatból, aki a családi teendőkre hivatkozva nem tartott velük. Lucia egy kissé szomorú volt emiatt, mert szerette volna ha Axel is megismeri Hope-ot és Domovoy-t.

Végül aztán megérkeztek Domovoy-hoz, aki a teraszon várakozott rájuk Hope társaságában. Hope vidáman futott Luciához, de amikor meglátta a többi boszorkányt megtorpant, majd kivillantotta borotvaéles agyarait, miközben folyamatosan morgott. Paulina, Zelmira és Kevin hátráltak pár lépést, Lucia pedig azonnal odasietett Hope-hoz. A barna lány letérdelt a zordhiéna elé és belenézett gesztenyebarna szemeibe.

- Semmi baj Hope, ők a barátaim - szólt megnyugtatónak szánt hangon Lucia. - Nem fognak bántani téged.

Hope azonban továbbra is fenyegetően vicsorgott a többiekre.

- Hé, nyugalom - csitította Lucia Hope-ot és megpróbálta megsimogatni a zordhiéna a fejét.

Amint Lucia keze hozzáért Hope fejéhez a barna lány megint forróságot érzett a szemei körül. Hope szemeinél pedig újra megjelent a furcsa, szürke köd. Ezzel egyidőben Lucia fejében előbukkant pár emlék, amiben ő és a barátai voltak láthatóak, ahogy vidáman játszanak. Pár pillanattal később Lucia képessége kikapcsolt, mire a barna lány előreesett, de még pont időben sikerült fékeznie az esést a kezeivel, így Lucia négykézláb találta magát. A barna lány úgy érezte menten elhányja magát. Ekkor megjelent Domovoy és odaadott egy piros színű főzetet Luciának. Miután Lucia megitta a bájitalt lassan felállt és észrevette, hogy a barátai aggódva figyelik ők. Hope is nyugtalanul pillantott gazdájára.

- Ne aggódjatok, jól vagyok - erőltetett egy mosolyt az arcára Lucia. - Ez csak a kellemetlen mellékhatása az erőmnek.

- Mégis mi történt? - kérdezte Paulina.

- Valahogyan sikerült emlékeket mutatnom magunkról Hope-nak - felelte kábán Lucia.

- Ilyet is tudsz? - lepődött meg Zelmira.

- Igen - bólintott Lucia, majd leült a teraszon lévő egyik székre és mélyeket lélegzett.

- Nem vagy semmi - ámuldozott Kevin.

Paulina azonban nem szólt semmit. Lucia a barátnőjére tekintett.

- Ki vele Tripla P! Látom, hogy mondani akarsz valamit.

A hamvasszőke boszorkány szomorúan felsóhajtott.

- Tudom, hogy azt mondtad hogy nem akarod használni az erődet, de nem gondolod hogy valahogy mégis csak fejleszteni kellene?

Lucia arca elkomorult.

- Mármint úgy értem, hogy legalább addig gyakorold, amíg biztosan nem leszel rosszul tőle! - tette hozzá sietve Paulina a mondandójához.

Fortyogó Szigetek: A Következő Generáció -  I. FelvonásDonde viven las historias. Descúbrelo ahora