XXII. fejezet - A védelmező

17 1 0
                                    

Celeste a székén ülve dobolt a lábaival és türelmetlenül várta hogy véget érjen az utolsó órája. A rózsaszín hajú boszorkány keze csak úgy remegett az idegtől, ha arra gondolt hogy miket mondhatott a húga Luciának. Abban tudott csak reménykedni hogy Clarissa nem zavarta össze túlságosan Luciát. Habár látta a barna lányon hogy mennyire nyugtalan volt, amikor rákérdezett hogy beszélt-e Clarissával.

A rózsaszín hajú boszorkány keze ökölbe szorult.

Celeste gyűlölte amikor a húga ezt csinálta. Folyton folyvást beleszólt a magánéletébe és szinte semmilyen magánszférája nem volt. Clarissa még az Axel-lel való kapcsolatát is elrontotta. Végtére is ő tett egy megjegyzést arra, hogy valami nem stimmel Axel-lel. Persze Celeste egyáltalán nem akart ezzel foglalkozni és megpróbálta figyelmen kívül hagyni, de végig ott motoszkált a fejében, hogy mi van ha Clarissának igaza van? Végül aztán csak kiderítette az igazságot Axel-ről és ezt követően azonnal szakított a fiúval és sokáig szóba se állt vele. Azonban mint utólag kiderült Axel el akarta neki mondani az igazat viszont sajnos Celeste túl hamar ítélkezett. Ha nem lett volna Clarissa rejtélyes utalgatása akkor talán a mai napig együtt lenne Axel-lel. Habár a rózsaszín hajú boszorkány igazából nem bánta hogy szétmentek, hiszen ennek köszönhetően talált egymásra Axel és Lucia. Lucia pedig mindennél jobban megérdemelte a boldogságot, hiszen annyi mindenen ment már keresztül...

Celeste-et egy pillanatra elszomorította ez a gondolat, ám ekkor mérgesen ráütött az asztalára.

A fenébe is! Pontosan emiatt kell megvédenie Luciát! Lucia nem olyan mint ő, nem tudja megóvni magát Clarissa manipulációjától! Ki tudja Clarissa milyen károkat okozott Lucia elméjében...

Ekkor végre megszólalt a csengő. Celeste egyből felpattant, bedobálta a cuccait a táskájába és sietősen elhagyta a termet. Az iskola bejáratánál elővarázsolta a varázsbotját és hazarepült. Amint a házhoz ért azonnal felrohant a lépcsőn és berobogott a szobájába. Magához vett egy nagyobb tartálynyi förtelem iszapot az ágya mellől, a derekára erősítette, majd az asztalához lépett és pár üvegnyi bájitalt rögzített az övére. Ezt követően levette az álcakövét, hogy újra Amelia Bright lehessen. A biztonság kedvéért Amelia a zsebébe tette az álcakövét, nehogy legyen egy váratlan vendég, amíg elbeszélget a drága kishúgával.

Amelia vett egy mély levegőt és elszántan az udvar felé vette az irányt. Az aranyszőke hajú boszorkány nem aggódott hogy valaki észreveszi őt, hiszen a házuk messze volt a többi lakostól, illetve olyan sűrű növényzet lett ültetve Willow Park által az udvaruk körül, hogy lehetetlen volt átlátni rajta. Egyedül a levegőből lehetett volna belátni az udvarba, csakhogy a növények minden betolakodót azonnal észrevettek.

Amint kilépett az udvarra Amelia egyből meglátta Clarissát a szokásos helyén. A húga két fa közötti indahintán üldögélt és lassan ringatta magát. A kis boszorkány elmosolyodott amikor meglátta a nővérét.

- Szervusz nővé...

A mondatát már nem tudta befejezni, ugyanis Amelia egyből ráeresztette a húgára a tartályban lévő összes förtelemiszapot. Clarissa mindkét szeme lilán felragyogott és nemes egyszerűséggel félrehajtotta a fejét a nővére támadása elől. Amelia azonnal visszahívta a förtelemiszapot majd egy nagyobb fúrófejet formált belőle és azt küldte a húgára. Clarissa egy apró varázskört rajzolt a levegőbe mire indák nőttek ki a földből, amik elállták a fúrófej útját. Amelia szeme orchidea színben izzott mialatt azon erőlködött, hogy átjusson az indákon. Sajnos azonban az indák túl vastagok voltak.

Ekkor Amelia taktikát váltott. Újfent maga köré gyűjtötte a förtelemiszapot, majd elővarázsolta a botját, amit a magasba emelt, mire minden iszap felszállt a levegőbe. Ezt követően a több száz apró tüskét formált az iszapból. Amelia a varázsbotját lefele suhintotta aminek következtében az összes förtelemtüske egyenesen Clarissára zúdult. Clarissa jobb szeme zölden felcsillant és az ég felé tartva a kezét egy nagyobb varázskört rajzolt az ujjával. Egy másodperccel később az indák egy ernyőt formáltak Clarissa fölé. Az összes tüske az ernyőbe csapódott és alig tettek kárt benne.

Fortyogó Szigetek: A Következő Generáció -  I. FelvonásWhere stories live. Discover now