Hidegen hagysz / Lando Norris FF. , Befejezett /

8. Rész - Pofon

Már fent vagyok egy ideje és csak a plafont bámultam, Lando mellettem aludt szuszogva. Most, hogy tiszta a fejem már bánom, hogy lefeküdtem Landoval. Jó volt, már amire emlékszem de nem érzek változást az érzelmeimmel kapcsolatban. Azt hittem, hogyha lefekszem vele akkor majd megváltoznak a dolgok és máshogy fogok érezni. Kimásztam lassan az ágyból és felöltöztem halkan de sietősen, összepakoltam a cuccaimat és írtam neki egy levelet egy papírra.

Drága Lando!
Nekem ez nem fog menni, csodálatos volt az éjszaka és a hétvégén is nagyon jól éreztem magamat! De az érzéseim nem változtak így jobb, ha eltűnök az életedből és nem okozok neked több fájdalmat.
Kívánom neked, hogy találd meg azt a nőt aki ugyan annyira, sőt még jobban szeret majd téged mint te őt.
-Brook

Leraktam az éjjeli szekrényre, egy pár másodpercig még néztem Landot majd kimentem halkan a szobából és közben hívtam egy taxit. A bőröndömet húzva magam után lementem a ház elé és a verandán maradtam amíg nem jött a taxi mert szakadt az eső, sajnálom, hogy így alakultak a dolgok.

* Lando szemszöge *

Amikor magamhoz tértem már eléggé besütött az ablakon a nap fénye, fel ültem és ásítva körbe néztem. Brook sehol. Megpillantottam a papírt az éjjeli szekrényen, csalódottan elolvastam és összegyűrtem. Eldobtam a szoba végébe és megdörzsöltem az arcomat, ennyit erről. 

***

-Mi van veled, Lando? - Kérdezte Charles. 

-Le vagy törve mint a bili füle. - Nevetett Carlos is.

-Kikosarazott álmaim nője. - Piszkáltam  a kaját magam előtt.

-Az a yachtos pipi? - Nevetett Carlos. - Nem is kellett volna vele kezdened, mi mondtuk..

-Tényleg nem kellett volna. - Nevettem halkan. - Tegnap előtt lefeküdtünk és másnap lelépett, hogy neki ez még sem megy..

-Hülye picsa, aki ott hagy téged. - Evett Charles nevetve.

-Szerintem se foglalkozz vele, ezernyi nő van még! - Veregetett vállba Carlos és a sörébe ivott.

-De nekem ő kell. - Néztem rájuk . - És nem hülye picsa, csak én basztam el..

-Ugyan mivel? Azon kívül, hogy megdugtad. - Nézett rám Charles felvont szemöldökkel.

-Megsürgettem a dolgot és mondtam neki, hogy két napja van dönteni.. - Sóhajtottam.

-Figyelj, ha két nap alatt nem tudott dönteni akkor még te jártál jobban, hogy lekoccolt. - Nevetett Carlos.

-Nem kellett volna sürgetnem a dolgokat. - Néztem rájuk. - Elüldöztem őt.

-Az már régen rossz, ha eltudsz üldözni egy nőt. - Vont vállat Charles.

-Ti ezt nem értitek, ő nem csak egy sima nő. - Forgattam meg szemeimet. 

-Jaj, Lando keress egy másik csajt aki nem játszik a pöcsöddel és felejtsd el ezt a csajt. - Nézett rám Carlos.

-Akkor menjünk el bulizni. - Sóhajtottam nagyot.

-Jó, benne vagyok. - Mondta Charles, Carlos is rá bólíntott.

***

-Ez nagyon jó volt! - Mondta a csaj és a mellkasomat cirógatta.

-Lépj le, kérlek. - Sóhajtottam a plafont nézve.

-Oké, de hívj, ha esetleg megismételnéd! - Mosolyogva nyomott puszikat a mellkasomra, elfordultam és magamra húztam a takarót.

-Húzz el..

Motyogtam és csak Brook járt a fejemben, végig rá gondoltam miközben lefeküdtem ezzel a csajjal. Mikor végre lelépett elmentem letusolni majd a kanapéra dőltem boxerban és a tévét kapcsolgattam. Azon törtem a fejemet, hogy elmegyek Madridba. Nem hagy nyugodni, hogy Brooklyn csak így lelépett. Legalább megvárta volna még felébredek, összevesztünk volna és most nem lenne ilyen szar kedvem. De ő aljas módon, sunyiban lelépett és hagyott egy kibaszott szakító cetlit. Vagy is nem szakítót mert nem voltunk együtt, de kurva ciki ilyen üzenettel lelépni. El is megyek hozzá és kiosztom, hátha akkor eltudom felejteni őt, ha szembe állok vele és elmondom a véleményemet. 

* Brooklyn szemszöge *

Olyan furcsa egyedül a saját házamban, tegnap este költöztem be véglegesen. Bár anyáék csak pár utcára vannak de akkor is furcsa tök egyedül, lehet, hogy veszek egy kutyát, hogy ne legyek annyira magányos. Bekapcsoltam a tévét, hogy legyen valami háttérzaj, közben a dobozokból pakoltam ki és alakítgattam a nappalit. Az ajtó felé néztem amikor valaki iszonyatos erővel verni kezdte, szemeim tágra nyíltak. Tuti megakarnak ölni. Az ajtóhoz mentem és kinéztem a kukucskán, Lando állt az ajtóban. Ismét verni kezdte az ajtót, kinyitottam egyből.

-Te megörültél? Szét vered az ajtómat! - Néztem rá hülyén.

-Megérdemled.. - Jött be.

-Lando, mi a szart képzelsz, hogy csak úgy besétálsz a házamba?! - Vontam fel a szemöldökömet.

-Ez apád háza, csak a segged alá rakta. - Nézett körbe. 

-Mi bajod van? - Csuktam be az ajtót. - Részeg vagy?

-Egy kicsit ittam, hogy bátorságot kapjak de inkább neked mi a bajod? - Nézett rám nevetve. - Ilyen gusztustalan módon lerázni, nem az őskorban élünk, hogy egy kibaszott cetlin szakíts.

-Nem szakítottam mert nem voltunk együtt. - Néztem rá nevetve. - Nem akartalak felébreszteni és kész..

-Sunyi módon ott hagytál engem, kihasználtál aztán leléptél.. - Nevetett.

-Mert nem éreztem amit kellett volna. - Emeltem fel a hangomat. - Nem akartalak kihasználni, azt hittem, ha lefekszünk akkor érezni fogok valamit de...

-De?! - Emelte fel a hangját. - Miért nem vagyok jó neked?!

-Nem tudom. - Néztem rá sóhajtva. - Én igyekeztem, hidd el..

-Szereted még az exedet vagy mi? - Nézett rám. - Túl normális vagyok neked? - Kiabált rám, a szemembe nézett végig.

-Légyszíves ne ordibálj velem! - Kiabáltam én is rá. - Megvagy zakkanva, nem tudod felfogni, hogy nem kellesz egy nőnek az ezerből.. - Nevettem a szemébe nézve én is.

-Te vagy megzakkanva, hogy nem kellek neked. - Nevetett. - Elvagy baszva, igaza volt a srácoknak.. Neked az a drog díler kutya kell aki drogot nyomott beléd, azon se csodálkoznék, ha még is csak kurva is lennél. - Kezem az arcán csattant, könnyes szemekkel néztem rá.

-Elmondtam neked a múltamat és így visszaélsz vele.. - Néztem rá könnyes szemekkel. - Megbíztam benned és a fejemhez vágod..

-Mert nem értem meg, hogy miért viselkedsz így velem.. - Nézett rám csillogó szemekkel, az arca enyhén piros lett a pofontól.

-Mert tudtam, hogy elítélsz majd a múltam miatt.. - Néztem rá. - Takarodj el innen és keress magadnak valami modell cica babát akinek csodálatos múltja van.. - Löktem őt az ajtó felé. 

-Ha most kimegyek azon az ajtón akkor elfelejthetsz örökre. - Nézett a szemembe szét tárt karokkal.

-Úgy legyen.. - Nyitottam ki neki az ajtót. - Takarodj innen, Norris..

Nem mondott semmit csak kiment az ajtón, becsaptam az ajtót és zokogva lecsúsztam a tövébe.